Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében = Le personnel de la trésorerie a la fin du XVe siecle 25-49

újra budai biró. (Dl. 17323.) Ezentúl is gyakran szerepel, de csak birtokügyeiben. 1483-ban már nem él. (Dl. 18748.) 114 Eletét megírta Illésy, A mikőfalvi Bekény család leszármazása és története. Bp. 1902, 31—40. Unokatestvérei, Péter kancelláriai jegyző és Pál királyi sáfár révén kerülhetett Budára. Először a budafelhévizi prépostság udvarbirája lett. Sok birtokot szerzett. A kincstárban Nagylucsei familiárisaként működött. 1479-ben és 1486-ban városi adót szed. (Bártfa, 2095,2451 sz.) 1487-ben Baranya megye dicatora. (Dl. 19271, 19305.) Ernuszt Zsigmond idejében még a kincstárban volt : 1494-ben Sáros megye királyi adószedője. Engel 30. 115 Előkelő szász nagybirtokos család sarja. (Turul, 1897. 26—28. Magyar Családtörténeti Szemle, 1942, 251—3.) 1472-ben beiratkozik a bécsi egyetemre: (Schrauf Károly, A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Bp. 1902, 31.) Mint Vizakna birtokosa és királybírója közbenjár 1491-ben az ottani sóbányászok ügyében. (MGTSZ. 1897. 91. skk.) Sógorai: Parlagi György, Altenberger Tamás és Dési Péter, mind működtek a kincstárban. Vízaknai Orbán idejében került a pénzügyigazgatáshoz. 1485-ben, mint a kincstartó embere városi adót szed. (Eperjes, 610 sz. Bártfa 2393, 2402, 2406 sz.) Ugyanebben az évben az egyik Parlagival közösen testvérré fogadják Orbán helyettesét, Bodófalvi Ferencet. (Csáky Oklevéltár, I. 462—3.) 1493-ban Lukács püspök kincstartót örökbefogadja. (Dl. 26455.) 1494 elején a szászoknál jár, valószínűleg adóügyben. (Quellen. Sieb. I. 162, 163.) Ernuszt Zsigmond idején is a kincstárban marad: 1495-ben Zala megyében adószedő (Engel 141.) 116 Handó alatt 1476-ban Nyujtódival és Nagylucseivel együtt adót szed a szászoknál. (Beszterce 710.) Ekkor valószínűleg ők az erdélyi jövedelmek adminisztrátorai. Nagylucsei idejében is Erdélyben szed adót 1479-ben (Dl. 101772.) 1484-ben Laki Tamással és Zöld Istvánnal együtt újra az erdélyi jövedelmek adminisztrátora. (Quellen. Sieb. I. 101, 103.) 1487-ben Baranyában dicator (Dl. 19271. 19305.), 1492-ben újra Erdélyben találjuk kamaraispánként. ("Beszterce 185, 177, Dl. 17217.) 117 1476-ban, Handó főnöksége alatt a szász adó ügyében jár el. (Teleki XI. 574.) 1478-ban erdélyi kamarás. (Uo. XII. 79.) Orbán idejében is dési sókamarás : Szolnok-Doboka i. m. III. 42.) 118 Nem választjuk külön a kettőt, mert a jegyzők között, akiknek a nevét többnyire onnan ismerjük, hogy királyi emberként kiküldetéseket hajtottak végre, nagyon ritkán van említés arról, hogy melyik intézmény jegyzője. 119 Kijelölt királyi ember a kúriából kiküldve : Dl. 45042. (azonban nem jegyző!) 1475-ben Szlavónia harmincadosa. (Dl. 230.) 120 L. 13. j. 121 1482-ben személynöki jegyző. (Dl. 37653.) 1485-ben kincstartói familiárisként veti ki a szászokra az adót. (Quellen. Sieb. I. 107.) laa 1462-ben még csak írnok a kancelláriában, de 1463-ban már jegyző. (Dl. 45042.) 1494-ben mint pesti polgár Gömör és Torna megyében. (Engel 32.) 1495-ben pedig Borsodban dicator. (Uo. 138.) Ugyanakkor bort vásárol az udvarnak. (Uo. 178.) 123 Kúriai jegyző 1492-ben. (Károlyi Oklevéltár. III. 9.) 1495-ben dicator Szepesben. (Engel 133.) 124 Kúriai jegyző 1483, 1484, 1489 : (Bártfai Szabó László, Pest megye történetének okleveles emlékei. Bp, 1938, 1101, 1106. Dl. 71016.) 1494-ben királyi levelet kézbesít Corvinnak (ezek a kézbesítők többnyire kincstartói familiárisok!). (Engel 58.)^ 1495-ben Győr megyében adószedő. (Engel. 135.) 125 Élete : Bónis, Petróczi i. m. 1495-ben kúriai jegyző, utána alispán Vas megyében, majd Bornemisza kincstartó familiarisa (ügyvéde). 1503-ban szolnoki sókamarás, 1505-től királyi jogügy igazgató, majd ítélőmester. 126 1461-ben szebeni pénzverőkamaraispán. (Dl. 15622. Kaprinai i. m. II. 500—1.) 1466-ban Besenyői alatt körmöci pénzverőkamaraispán (Numizmatikai Közlöny 1955/56.30.) Ugyanakkor belekeveredik egy Csongrád megyei hatalmas42