Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

49 ScJiams i. m. 388. 50 (Illyefalvy Lajos), Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai. II. köt. (Plágiumper miatt nem jelent meg. Egy példány a Bp. 1. sz. Áll. Ltárban.) 51 A budai kőfaragó és kőműves céh mesterkönyve. Budapesti Történeti Múzeum újkori osztálya. 1088. 1. sz. 52 Kelényi i. m. 20—22. 53 Schoen Arnold, Budapest székesfőváros. . . 22. 51 Zádor—Rados i. m. 156. 55 Bierbauer i. m. 97. 56 Rosier i. m. 55. 57 Szekfű i. m. 244. 58 Báthory István, A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története. Bp. 1914, 8. (képe 8. old.) 59 Zádor—Rados i. m. 345. 60 Pukánszkyné Kádár Jolán, A Nemzeti Színház százéves története. II. köt. Bp. 1938, 15. 61 Siklóssy László, A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Hogyan épült Budapest? 1870—1930. Bp. 1931, 614, 619. 62 Néhai Szentiványi Gyula szíves közlése. 63 Fleischer i. m. 39. 64 Schoen, Szt. Anna 212. 65 Riedlmayer Gyula, Szarvas városképi és műemléki vizsgálata. Bp. 1953, 12. Kimnach Lajos pozsonyi építőmester építette 1790-ben a szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági iskolát. 66 Reisenger Gyula, Adatok a III. ker. Lajos utcai elemi iskola történetéből. A Budapest—Újlaki rom. kath. egyház évkönyvei I. Bp. 1926, 121. és Budai tanácsülési jegyzőkönyvek 1840. 3362, 5783 és 6748. sz. 67 Vasárnapi Újság. XIII. —1866, 449. 68 Zakariás G. Sándor, Pesti építőmesterek munkássága 1850—1860. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954, 590. 69 Thieme—Becker XXXV. köt. Lipcse 1942, 353. 70 Schoen Arnold, Szt. Anna 233, 237. 71 Schoen Arnold, Szt. Anna 211. 72 Schams i. m. 384. 73 A kézirat lezárása után a terjedelem csökkentése miatt számos, jelentéktelenebb tervet törölnöm kellett. A kimutatásokban közölt tervek végösszege azért nem egyezik a közölt tervek számával. G. S. Zakariás BEITRÄGE ZUR FRAGE DER ARCHITEKTUR BUDAS IN DER ERSTEN HÄLFTE DES 19. JAHRHUNDERTS Die klassizistische Architektur Budas ist ziemlich unbekannt. Und doch War die erste Hälfte des 19. Jahrhunderts trotz der langsamen Entwicklung der Stadt von entscheidendem Einfluß auf die weitere Gestaltung des Stadtbildes. Bisher fehlten jedoch die entsprechenden Unterlagen über die Architekturgeschichte der Stadt. Die vorliegende Abhandlung will eben diesem Mangel teilweise abhelfen. Im Staatsarchiv Wal in Budapest sind die Projekte der Budaer Baucommission erhalten, und zwar von 1811 bis 1827 vollständig, aus den späteren Jahren nur mangelhaft. Die Baucommission hielt ihre erste Tagung am 22. November 1810. nach der großen Feuersbrunst im Tabán und in der Halászváros (Fischerstadt). Die von ihr angenommene Bauregelung ließ der Magistrat am 10. Dezember 1810 in Kraft treten. 309