Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

régi evangélikus templom volt. I,egutolsó, általunk ismert műve 1846ban a Hess András tér 2. sz. alatti volt gimnáziumépület átépítése. Meghalt 81 éves korában Budán, 1866. szeptember 9-én.

67 Kimnach Lajos nem nagy tehetség, de jól iskolázott művész. Nyugodt, egyszerű, klasszicizáló épületeinek szép arányai mellett valószínűleg mesterségbeli tudása is tette oly keresetté. Wojtha (Woitha) Ferenc Austerlitzben, Morvaországban született, házas, polgárjogot 1826. május 22-én, mesterjogot 25-én nyert. Eddig első műve 1831-ből került elő. A B. B. C. pótjegyzékében öt tervvel szerepel. 1831-ben tervet készít a vízivárosi magyar iskolához (Budai Acta Cameralia 586/1822—1848), majd a Bomba téri katonai főőrség épületéhez (Budai mérnöki tervek 7.), amelyhez az első tervet Stephanek N. katonai mérnök készítette (B. a. c. 799/1822—1848). Wojtha műve a hajóhíd budai hídfőjének őr- és vámépülete is. 1832. május 19-én tervet készít a Carlo Ad ami-féle városvédő Athéné-kút — valószínűleg közlekedési szempontból szándékolt — lebontásával kapcsolatban, egy kút felállítására a Mátyás templom mellett állott kincstári épület elé (B. a. c. 747/1822—1848), ez azonban — úgy látszik — akkor nem valósult meg, mert a kút későbbi térképeken is a régi, Tárnok u. betorkollási helyén szerepel. Wojtha Pesten is épített több épületet, ezek közül az utolsó Cseller Eduard ma is álló földszintes háza

68 1850-ből. Ez tudomásunk szerint az utolsó ismert műve ennek a jó ízlésű, klasszicizáló művésznek. Weixelgärtner Mihály János Bécsben 1786-ban született, meghalt Pesten 1846-ban. Polgárjogot, céhtagságot nem szerzett. „Modelleur" a bécsi Képzőművészeti Akadémián (Fleischer nem említi, mert bécsi születésű), majd Baumeister lesz és Budára költözik.

69 1816-ban első fia már itt születik, s ezzel megalapítja a kiterjedt bécsi Weixelgärtner művészcsalád budai ágát. Ugyanebben az évben már dolgozik és 1824-ig Budán 9 tervet készít. Más művéről nem tudunk eddig, noha 1846-ig élt. Háza volt az L, Attila körút 87. sz. alatt. Weixelgärtner, noha bécsi iskolázottságú, és érett férfikorában került Budára, gyorsan alkalmazkodik a sajátos itteni stílusviszonyokhoz. Az ő műve az I., Bécsikapu tér 8. sz. ház — kerek saroktornya nélkül. Irk József pallér nagyszámú, de nem jelentős művel szerepel 1816-tól 1827-ig. 1820-ban egyik tervét „von der Baukunst" jelzéssel írja alá, ugyanígy Linzbauer Fülöp összes és Laitzl József is egyetlen művét. Schoexi Arnold véleménye szerint ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy az illető a rajziskola magasabb osztályú növendéke. Ezt megerősíti Irk esete, aki mint pallér iratkozhatott be, hisz Röslertől tudjuk, hogy a növendékek nagyobb része továbbtanuló iparos ifjú. Irk egyébként nem jelentős művész, Iyinzbauer is fiatal kezdő, ki később építőmester lesz Budán. Laitl egyetlen emeletráépítési terve szép, érett alkotás. Zieglwanger Jakab kőművessegéd öt terve jelentéktelen. A mesterek jegyzékében vegyesek alatt összefoglaltak között Müller György 1813-ban, Herzog Alajos kőművessegéd 1817-ben, 1822-ben és 1824-ben, Monn Gottlieb pallér 1823-ban, Fisches József, aki 1824. 306