Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

épített a „Három nyúl" kaszárnyára. Az ő műve 1831-ből a Rudas-fürdő 1944—45-ben nagyrészt elpusztult épülete is (B. B. C. 402). Utolsó ismert épületterve Budán Petőtz Mihály egyemeletes kis háza a Balta köz 1. Festung 90/85, azóta megszűnt telekre. Még ebben az évben Pesten tűnik fel, hol 1842-ig 5 házat épít. Ezek közül ismerjük a kétemeletes Majthényi sarokházat (VIL, Király u, 5. Verschönerungs Archiv 5680) L-öventhal J. J. lovag csaláii hasát (VII., Rákóczi u, 10. helyén, V. A. 6236)

54 és Becker L-ipót Károly kétemeletes házát (V., Kristóf tér 8). amely a középkori városfalra épült és megtoldva, átalakítva ma is áll. Majthényi Anna, Szabadság téri kétemeletes házára is készített tervet (ezt Bierbauer

55 a Király utcai házzal azonosítja), ezt azonban végül Hild József építette fel. Budai épületei közül saját háza (Donáti u 32.) változatlanul és a II., Bécsi u. 28. sz. alatti Vaczek-ház átalakítva áll. Dankó már vérbeli klasszicista művész, nyugodt, nemes arányú homlokzatai mellett a belső térkiképzésnek is mestere, amint ez az I. Döbrentei u. 7. szám alá Gross Antal kávés részére készített, a legömbölyített sarokkal, elipszis alakú pódiummal megoldott táncterem tervéből kitűnik. Eberl Carlo nem szerepel a budai polgárkönyvben, sem a céhmesterek között, pedig 1807-ben már említették, mint ,,

murarius magistert" és Röslertől úgy tudjuk, hogy 1809-ben, mint legfiatalabb, már tagja a céhnek.

56 Szekfű Gyula megállapította,

57 hogy a városi szervezet lazulása következtében ,,a cégtagok sem tartoznak már feltétlenül a polgárság közé". A polgárjog hiánya tehát nem volt akadály az építkezések terén, a cégtagság azonban egyelőre megoldatlan kérdés. Maga az Eberlcsalád nem ismeretlen sem Budán, sem Pesten, sőt Károly, illetve Carolus is volt közöttük, de más a foglalkozásuk, és a polgárjog megszerzésének időpontja sem visz közelebb mesterünk származásának megállapításához. A különös, következetesen olaszos formában használt keresztnév legfeljebb sejteti, de nem teszi bizonvossá a származást, sőt talán nem is származásra, hanem iskoláztatásra utal. Mert kétségtelen, hogy Eberl művészete nagyon elüt a budai mesterekétől és rövid szereplése, kisszámú életműve ellenére is felülmúlja, majd érett alkotásaival korban messze meg is előzi nemcsak a budai, de a pesti mestereket is. Eberl terveink sorában egyetlen egy évig, 181 l-ben és mindössze 5 házzal szerepel. Ez valamennyi egyemeletes. Ismeretes még 1808-ból a ,,3 nyúl kaszárnya" átalakítására benyújtott terve, homlokzat nélkül. Ehhez id. Dankó József és egy ismeretlen is készített terveket (Budai Acta Cameralia 308/1801—1821). A Baukomissio jegyzőkönyve (Pr. 9.) szerint kap még a Peszka-házra, Tabán 555 sz., engedélyt azzal, hogy a hiányzó terveket pótolja. Erről nem sikerült többet megállapítanunk. Budai szereplése ezzel véget ért, de feltűnik Pesten, ahol 1809—1816-ig eddig 6 tervét sikerült felfedezni (Szép. Biz. 171, 392, 934, 986, 1651, 1735). Majd 1819. november 11-én Kultsár István bemutatja Pest megyének az Eberl Károly építőmester készítette, a Kossuth L-ajos és Szép u. sarkára elgondolt Nemzeti Színház terveit.

58 Erről a tervről állapította 303