Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Zakariás G. Gábor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében = Beiträge zur Frage der Architektur Budas in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts 279-312

Úri u. 23. — Szt. Háromság u. 11. Jory Pál ügyvéd, egyem, udvari toldalék,, terve Dankó Andrástól 1816-ból. Rhsz. 68/66. T. 204/226 : udvari homlokzat, fszt., I. em. alaprajz. Kipusztult 1944—1945-ben. Űri u. 26. Melcher Ignác szűcs, kis homlokzat-átalakítási terve Weixlgärtner Mihálytól 1824-ben. Rhsz. 37/32. T. 365/404 : homlokzatrész. lebontva. Űri u.32. — Tóth Árpád sétány 24. Sterbetzky Mihály kamarai fogalmazó egyem, háza Bástya sétányi részének terve Kimnach I/ajostól 1819-ből. Rhsz. 40/35. T. 259/282 : fszt., I. em. alaprajz. Elpusztult. À Baucommissio megalakulása előtti (1811) időből a többször ismertetett Sándor-palota építésén (1806) kívül a későbbi keletű Budai Mérnöki Tervek (1850—1872) közé keveredve előkerült egy terv a Veszprimer-ház átalakításáról. (B. M. T. 155. 1801 I. Úri u. 38.) Ismeretes a Jacob-ház építése

16 1803—1806 között (Országház u. 5.). Ebből az időből való az Úri u. 19. sz. ház mai kiképzése, amely Eötvös Ignác tulajdonába kerülése (1806) után épülhetett és a Tárnok u. 6. sz. ház is. Az Egyetemi nyomda számadásaiból

17 tudjuk, hogy az 1808—1809. években 6719 forintot a nyomdához csatolt épület (I. Hess András tér 4. sz.) átalakítására fordítottak. A Dísz-téri Marcibányi-ház is korszakunk műve . ( 1808; valószínűleg Hickisch Kristóf műve). A Commissio jegyzőkönyvéből (Pr. 171. 1814. szept. 17.) tudjuk, hogy Bullant József épített engedély nélkül Hinka József cipész házában (Festung. Rhsz. 125/122/121. Országház u. 3. volt Pénzügyminisztérium helyén). 1819 márciusi kelettel az előbb említett B. M. Tervek között (156. sz.) van a Nándor laktanya Humel J. mérnökkari tiszt által aláírt kiépítési terve (6. kép), amely szerint épült egyelőre egyemeletesre a középrész az addig két, a térre merőlegesen fekvő hosszanti szárny közé. (Tervek : homlokzat, fszt. és I. em. alaprajzai). 1824-ben épült egy szárnyrész az egykori ferences kolostor épületéhez, amely akkor hivatalok elhelyezésére szolgált. (Dyka idézett műve a helyőrségi templom előcsarnoka építésének idejét 1826-ra teszi. Ez az előcsarnok Tallherr József műve, Ferenc koronázására, 1792-bsn épült.) A B. B. C. pót jegyzékében szerepel Petőtz Mihály építkezése, 1832-ből. Terve is megmaradt: ifj. Dankó József építi a kisméretű egyemeletes házat a Baltaköz egyik telkén, amelyet a későbbi Pensions-Anstalt telkéhez csatoltak. Kimnach Lajos két részletben 1827. okt. 12-én és 1834. okt. 31-én vette meg a Festung 147/140, Kapisztrán tér 1., Országház u. 34. sz. alatti telkeket. Amikor 1855-ben eladják, már áll rajta a mai Állami nyomda épülete. Elképzelhetetlen, hogy ne ő maga építette volna magának. Más a helyzet Kimnach lakóházával (Festung 33/28/, Úri u. 18.,) amelyet 1824. okt. 28-án, mint álló, barokk házat vásárolt Gabrun X. Ferenc örökségéből. Itt talán átalakítást végzett abban az időben, amelynek tervei és iratai elkallódtak. Kimnach műve még az Iskola téri gimnázium átalakítása, a Fortuna szálló épületében a rajziskola részére végzett kis átalakítás és a várbeli régi ev. templom, 1846—1847. Ferenczy István tömegéből (Massa) 1846. febr. 27-én veszi meg a Festung 9994, Országház u. 14. sz. házat Tenczer Károly Baudirections Beamter. Az ő tulajdonában alakult ki a ház mai későklasszicista arculata, 284