Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében = Le personnel de la trésorerie a la fin du XVe siecle 25-49

KUBINYI ANDRÁS A kincstári személyzet a XV. század második felében 1 A XV. század Európa-szerte fontos korszak az államigazgatás tör­ténetében. Bz a kor átmenet a régi, személyes jellegű és az új, hivatali jellegű, kormányzat között. 2 Nálunk Mátyás uralkodásának második felére esik a nagy közigazgatási reform. Ekkor szilárdul meg az a hivatalszer­vezet, amely megfelelt a központosítás követelményeinek. 3 A reform lényeges része volt a pénzügyigazgatás átszervezése. Tanulmányomban az itt foglalkoztatott személyzettel szándékozom foglalkozni. A hivatali személyzet, a középkori értelmiség egyik jelentős rétege volt, ezért a velük való foglalkozás az értelmiség történeti szere­pére is adatokat nyújt. Különösen jelentős ez a probléma éppen Budapest története szempontjából. Középkori fővárosunkban székelt a királyi udvar, ezért itt működtek a központi hivatalok és bíróságok is. Számos tisztviselő, de rajtuk kívül még mások is, akiknek működése szintén ax udvarhoz volt kötve, éltek a városban és vittek szerepet annak életében. A pénzügyigazgatás különösen erősen össze volt fonódva a fővárossal. Nemcsak azért, mert központja itt volt, és az egész országból ide futottak be az állami jövedelmek, vagy pedig mert a központon kívül egyéb pénz­ügyi hivatalok (sókamara, pénzverőkamara, harmincad) is működtek Budán és Pesten, hanem azért is, mert a fővárosi patríciusok előszeretet­tel vállaltak kincstári hivatalt, A továbbiakban ezért a kincstári személy­zet működésének bemutatásával együtt a fővárossal való kapcsolatra is rá kell mutatnunk. A XV. század közepén a legmagasabb rangú pénzügyi tisztviselő a királyi kincstartó (thesaurarius) volt. Elvben minden állami jövede­lemnek az ő kezei közé kellett befutni. A gyakorlatban azonban ez ritkán történt meg : a többnyire főúri származású kincstartóknak a címen kívül csak kevés közük volt a kincstárhoz. Mátyás uralkodása kezdetétől kezd megváltozni ez a kép. Egyre nagyobb befolyása lesz a kincstartóknak a pénzügyek tényleges irányítására, különösen az 1467 és 1472 közt meg­valósított sorozatos kincstári reformok óta. Most már egy kialakult pénzügyi főhivatallal találkozunk, amelynek élén a kincstartó áll. Helyet­tese az alkincstartó, van titkára, vannak jegyzői. A kincstárban működik egy fizetőmester : distributor pecuniarum regiae Maiestatis, és való­színűleg egy vagy több számvevő. 4 A kincstartótól függnek az erdélyi 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom