Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
ron az egész nagyobb fogyasztási vámot letenni kell, amely az Ausztriába való bevitel esetén fizetendő." 389 Az osztrák beviteli és a tranzitó vám közötti nagy különbözetet ugyan utólag visszatérítették, de tőkeerő kérdése volt, hogy a kereskedő nagy összegeket hevertethessen az osztrák vámhivatal pénztárában. Sok igazság van Kappelnak az említett bizottság előtt tett nyilatkozatában : „Mit ér az ország termelésének növekedése, ha az eladás az osztrák tartományokra van korlátozva!" 390 ,,A nagyobb kereskedelem nemléte az egész nemzetnek általános panaszát teszi" — ezen akart segíteni az 1843-i országgyűlés elé terjesztett tervezet egy magyar kereskedelmi társaság létesítéséről. 391 A Wodianer, az Ullmann, a Kappel házak, de még a közepes terménykereskedők kis csoportja is, már csak tőkeerejének korlátozottsága és hitelének adott keretei mellett sem nyithatott szélesebb utat a magyar agrárkivitel számára. A Magyar Kereskedelmi Társaság programja helyesen utal arra, hogy „az egyes kereskedő a már tört utakon megtalálja nyereségét és ezt töretlen utakon, kísérletünk reményiért el nem hagyhatják". A terménykereskedők tőkeereje legfeljebb arra volt elegendő, hogy egyes külföldi kapcsolataikat fenntartsák, állandó ügyfeleiknek rendelkezésére álljanak. Ujabb tartós összeköttetések fenntartása egyrészt nagyobb anyagi eszközt tett volna szükségessé, másrészt az új üzletbarátokkal való érintkezés kockáztathatta a már megszerzett hitelviszonyokat. A terménykereskedelemnek az a mérete, amely a nagy kikötővárosok cégeinél természetes, hogy a kereskedő rendelkezzék előnyös áron lekötött nagy készletekkel, amelyeket a konjunktúra alakulása szerint helyezhet el a világpiacon, akkora tőkéket igényelt volna, amikre még a Wodianer és Ullmann cégeknek is csak akkor lett volna lehetőségük, ha tőkéjük nagyobb részét nem helyezték volna földbirtokba. A terménykereskedelem erejének megsokszorozódását célozta az országgyűlési rendek határozatából kiinduló Magyar Kereskedelmi Társaság. Ennek keletkezését, kezdeti sikereit, majd kudarcát részletesen tárgyaltuk e kiadvány XI. kötetében. Itt csak a kereskedelmi tőke problémájával kapcsolatos vonatkozásait kell megismételni. B nemzeti vállalkozás már eleve kudarcra volt ítélve, mert célkitűzései nem állottak arányban azzal a tőkével, amit e célra össze lehetett hozni. Két millió forintot kellett volna a nemzeti kereskedelem szolgálatába állítani, de ennek csak egy negyed része gyűlt össze. Iyeginkább az üzleti világ tartotta magát távol. így az ország első kereskedelmi részvénytársasága alapításának nemesi vezetés alatt kellett végbemenni. A rendelkezésre álló keskeny tőkealapon azonban nem lehetett megszervezni a magyar terménykereskedelmet. 3. Tőkeképződés a textilkereskedelemben Összegszerűen igen jelentékeny volt, de erősen szétforgácsolódott a textilkereskedelem forgalma. A negyvenes években 30 millió Ft körül mozgott az Ausztriából eredő textilbehozatal. Ha ebben a szakmában 256 •-..
