Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
kerültek ezek a tőkék a cégek feladatkörén kívül? Már fentebb említettük, hogy Ullmann Móric pesti ingatlan vagyonát 1830-ban 212 656 ezüst Ft-ra becsülte. Teljes vagyonmérlege nem ismeretes, de két tény mutatja, hogy földbirtokba fektetett tőkéje megközelíthette az egy milliót. 1836-ban szitányi Ullmann Móric, „több vármegyék táblabírája", megvette Szapáry Antal gróf vágbesztercei uradalmát 370 000 ezüst Ftért, 376 és 1838-ban eladta a Keglevich Károly gróftól megvett tornai uradalmat Keglevich Gábornak 400 000 Ft-ért, hogy véget vessen a Keglevich nemzetség családi viszályának. 377 Nem állapítható meg, hogy ez utóbbi tőkét mibe fektette be, kétségtelenül másba is, mint az általa kezdeményezett Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvényeibe, mert csak 15 000 Ft-ot jegyzett. Viszont a negyvenes években érdekeltséget vállalt a vasútépítkezésekben, és 1845-ben a Magyar Központi Vasút állandó igazgatójává választották. 378 A 18 millió Ft részvénytőkével alapított vasúttársaságnak igen kevés magyar részvényese volt. Ullmann annyira tevékeny szerepet vitt a megalakulás körül, hogy az első közgyűlés elhatározta : részvény címletek szövegébe nyomtatják a következő kitételt : „gegründet von Moritz von Ullmann". 379 Következésképpen Ullmann jelentős anyagi erővel vehetett részt a vasút alapításában. Ullmann Móric vagyona ezek szerint az egy millió Ft-ot jóval meghaladhatta, de kereskedelmi vállalkozásokra ennek csak töredéke jutott. A Wodianer háznak a már említett milliós üzleti tőkéjén felül talán még ennél is több, földvásárlásokba és földbérletekbe fektetett vagyona volt. 1840-ben ajánlatot tett az Arad és Csanád megyei, 93 000 holdat kitevő kincstári uradalmak bérletére. Holdanként legalább másfél Ft haszonbért kínált. Óvadékul 1 000 000 forintot ajánlott fel. Megígérte, hogy 300 új jobbágytelket létesít. 380 1842-ben, a nemesség megszerzésével együtt a kapriórai birtokra kapott adománylevelet. 381 Utóbb 84 000 Ft-ért bérbevette a nagykanizsai kincstári pusztákat, amelyekre szerződésellenesen dohányosokat telepített. 382 Magyarország e leghatalmasabb kereskedő házának vezetésében egyre nagyobb szerepet kapott a cég alapítójának fia, Albert, aki mint ifjú, a harmincas évek közepén Londonban több éven át a vállalat angliai üzleteit irányította. Húszéves korában visszajött Pestre és 1838-ban cégvezetői jogot kapott (1846-ban lett tagja a cégnek). 383 1848-ban a Wodianer ház mint bécsi és pesti bankcég szerepel 384 és működésének súlypontja Ausztriába helyeződött át. Az abszolutizmus idejétől kezdve, minthogy a dohány állami monopólium tárgya lett, a dohánykereskedelemnek nem volt többé létalapja. A Wodianer cég főként a vasutak finanszírozására fordította figyelmét. Wodianer Albert 1867-ben királyi biztosa lett a csődbe került Magyar Északi Vasútnak. 1870-ben — konvertita létére, az egyik legnagyobb pápai kitüntetést, a Szent Gergely rend középkeresztjét kapta meg, kétségtelen tehát, hogy a Vatikán pénzügyi szanálására fordíthatta v agyona egy részét. Utóbb magyar báró és örökös főrend lett, ami külső jele annak, hogy a Wodianer ház megszűnt a magyar árukereskedelemben szerepet vinni. 253
