Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

a legutóbbi időben kialakult kereskedelmi kapcsolatokat Pest és az aldunai tartományok között. Főleg a hamuzsír és szilvakereskedelem visszaesésétől fél. Ugyanis a szerb szilvából pesti kereskedők évi 30—40 000 mázsát vásárolnak fel és visznek tovább nyugatra. Érdekelve van már a pesti piac a balkáni méz, faggyú, gubacs, rongy és donga behozatalában, valamint a vasáru, réz és kőedény kivitelében.

349 Amit a blokádkonjunktúra nem teremthetett meg, nevezetesen a pesti kereskedők által lebonyolított tranzitóforgalmat, azt megvalósította a Dunagőzhajnzás fennállásának első évtizedében 2. Tőkeképződés a terménykereskedelemben Bár a gabona kivitelének fokozódása a pesti kereskedők tevékenységét a terménykereskedelemben az addiginál jelentősebbé tette, korszakunk végéig ez a kereskedelmi ág Pesten nem vitt vezető szerepet az ország gabonaforgalmában, sőt az itteni nagykereskedők üzletvitelében a forgalomnak csak egy részét jelentette. A legjobban mutatja ezt a pesti tőzsde tervének sikertelensége. Már 1820-ban felvetette Sztankovits. Konstantin egy „kereskedő ház" létesítésének gondolatát, „mert az ország első kommerciális helyén egy ilyen intézmény nélkülözhetetlenül szükséges".

350 Az 1831. március 1-én megnyílt „Kereskedelmi Csarnok" annak ellenére, hogy szabályzata az árutőzsdékre emlékeztet, a valódi tőzsdék szerepét nem tölthette be. Nem összpontosíthatta magában napról-napra a kereslet és kínálat találkozását. Az itt kötött üzletek árai nem váltak irányadóvá az egész országban. Változatlanul megmaradt az évenként négyszer tartott pesti vásár jelentősége az árképződés szempontjából. A jobbágy-gazdálkodás a legkülönbözőbb fajsúlyú, sokszor rossz minőségű gabonát termelte, nem lehetett tehát kialakítani a szokványminőségű búzát, a fungibilís árut

v amelynek minden mennyisége megfelel a vevő által keresett árunak. így tehát megmaradt a vásárok jelentősége, és megmaradtak a gabonakereskedelem régi helyi piacai, elsősorban Győr, mint ennek legfőbb gócpontja. így pl. 1846 augusztusában a bánsági búzaforgalom főhelyén, Törökbecsén hajóba rakott 81 000 mázsa búzából 64 000 mázsa rendeltetése Győr volt, és csak 17 000 mázsa került Pestre.

351 A vasúthálózat kiépítéséig Győr gabonaforgalma négyszerese Pestének.

352 A győri gabonakereskedelem egyik vezető cége id. Szabó Pál, aki vagyonából fedezte fiának, a Magyar Kereskedelmi Társaság igazgatójának nagyösszegű sikkasztásaiból előállott kárt.

353 Változatlan mértékben folyt a nagybirtok öntevékeny kereskedése, a tatai Bsterházy-uradalomnak legfőbb vásárlója az óbudai katonai élelemtár, amelynek gabonaárlejtési pályázatát a gróf mindig elnyerte.

354 A gabonával foglalkozó pesti kereskedők nagyjában a dekonjunktúra éveiből ismert cégek. E szakmában még leginkább az Ullmann ház vált ki, amely a Hengermalom gabonaszükségletét szállította.

355 Még mindig a bécsi Biedermann szerepel az első helyen a termést lekötő kölcsönöket nyújtó gabonás cégek között, ámbár 1840-ben a pesti fiók249'