Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
21 Ft, amerikai vám 36 Ft. Tehát a szállítási költség innen Triesztig egyharmad résszel drágább mint a hajófuvar Amerikáig. A jól kezelt magyar borok kedveltségének érdekes jele, hogy Kappel állandó vevői közé tartozott Hudson Lowe tábornok, 303 Szent Ilona szigetének kormányzója Napóleon fogsága idején, aki utóbb, mint Ceylon kormányzója rendelt tőle budai borokat, majd Londonba is küldetett magának magyar borokat 50 font sterlinges tételekben, az a katona, aki a földközi-tengeri partvidékre vezényelve húsz éven át megismerhette Európa legkitűnőbb» borait. Kappelnek a húszas évek közepe után a bor lett a főcikke. Araikor a Dunagőzhajózási Társaság első próbaútján Pesten rakományt keresett,, Kappel azt válaszolta, hogy ebből a célból csak 200 akó bora van. 304 A pesti piac, ellentétben a XVIII. századi tespedéssel, most már borkereskedelmi központ lett. Schuller pozsonyi borkereskedő tájékozást kért az itteni borárakról, hogy ezekhez alkalmazza ajánlatait. 305 Lendületet vett a vaskereskedelem, ami meglepő, ha visszaemlékezünk e szakma XVIII. századi fejletlenségére (vö. 212. old.). A pesti grémium még 1808-ban a vaskereskedelemben megkövetelendő tőkeminimumot 8000 Ft-ban javasolta megállapítani, szemben a fűszer- és textüszakmákban ajánlott 15 000 Ft-tal, 306 úgyhogy a vaskereskedelem csak a kilencedik helyen állott volna a tőkeerősség sorrendjében. Ezzel szemben 1828-ban a legmagasabb adóosztályba sorozott 7 kereskedő közül hárman a vasszakmát képviselték. 307 Ez a kereskedelem már nem helyi jellegű,, forgalmuknak csak kisebb része a helyi eladás. Nemcsak Magyarországot, hanem Erdélyt, sőt a határos török tartományokat is ők látják el magyar vasáruval. Koller vaskereskedő szerint Pesten tízszer annyi vaskereskedő lehetne, mint tíz évvel ezelőtt. 308 Ez a forgalomnövekedés eléggé viszonylagos és abszolút számokban nem lehetett túlságosan nagy. De mégiscsak fejlődés volt. 4. A kereskedelmi tőke letéteményesei Az előző fejezetekben megismert Kappel, Ullmann és Wodianer cégeken kívül alig akad jelentősebb szerepet vivő kereskedő ebben a korban. „Kevesen vannak, akik terménnyel, borral vagy más hazai termékkel kereskedve kiválnának", állapította meg Tinberger szenátor 1816-ban. 309 A pesti tanács azonban meg van elégedve a helyzettel, és« amikor a bécsi Biedermann cég, amely a legmagasabb arisztokrácia értékesítési ügyleteit bonyolítja le, 1819-ben Pesten fióktelepet kíván létesíteni termény- és pénzváltó üzlete kiterjesztésére, az engedélyt csak a pénzváltó üzletre kapja meg, mert csak ez hiányzik ebben a városban. Magas ajánlóira való tekintettel persze megkapja a teljes engedélyt» mert Zichy Károly volt pénzügyminiszter ajánló levele szerint korlátlan hitelt élvez külföldön. Londonban is létesített telepet. 310 Biedermann nagy mértékben foglalkozott a lekötött termés megelőlegezésével. Festetich. László 80 000 ezüst Ft-ot vett fel tőle az 1828. évi gyapjútermésére, 311 239
