Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

39 Rupp Jakab, Budának és környékének helyirati viszonya a középkorban. Archaeologiai Közlemények 1866, 91., Gárdonyi Albert, Óbuda és környéke a középkorban. Budapest Régiségei XIV. 1945, 575—576. 40 Györfty Gy. i. m. 91—94. 41 Bercsényi D., XI. sz. kir. kőfaragóműhely. . . 258—259. 42 Nagy Lajos, Pest város eredete. 8. 43 Nagy Emese, A székesfehérvári István koporsó keletkezése. Művészettörténeti Értesítő 1954, 104. 44 Dercsényi Dezső, XI. sz. kir. kőfaragóműhely. . . 265—267., uő., A székesfehérvári bazilika kőfaragványai. Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordulójára. Bp. 1942, 33. 45 Garády Sándor, Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931—1941. Budapest Régiségei XIII. 1943, 234. 46 Nagy Lajos, Pest város eredete. 9. 47 Garády Sándor i. m. 206., uő., Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról. Budapest Régiségei XIII. 1943, 417. -— Óbudán hasonló jelenség Szilágyi János, A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951—53. években. Budapest Régiségei. XVI. 1955, 395. 48 Nagy Lajos, A középkori Kelenföld (Tabán) rómaikori hagyatéka. Budapest Régiségei XIII. 1943, 455. 49 Régi római út helyén vezetett pl. a Köln—

Brügge fontos új kereskedelmi útvonal. V. L. Kerov, K voproszu ob uszilenyii ekszpluatacii kresztyansztva v juzsnih Nyiderlandah (Belgii) i szevernoj Francii v szeregyinye XIII véka. Szrednyije véka. Szbornyik VII. Moszkva 1955, 72. Más Rajna-környéki példa G. Vollmer i. m. 64—65. 50 Glaser Lajos, A római utak nevei középkori okleveleinkben. Magyar Nyelv 1931, 317—318. Glaser ennek a szónak latin variánsait mint ,,via. . . cementario opere supereffusa" és ,,murata via" adja. További variáns a „fundata via" kifejezés, amely Várasd környékén 1258. évi oklevélben bukkan elő, mivel 1372-ben egy oklevél a Várasd—I/udbreg utat, mint ,,magnam viam fundatam Vttonyn vocatam" tartalmazza, ami alighanem elírás vagy hibás olvasás lehet Vttouyn = öttevény helyett. Poviestni spomenici slobodnoga kraljevskoga grada Varazdina. I. Varazdin 1942, 192, ill. 19. sz. oklevél. 51 Paulovics I. i.M. 11, 58. 52 Glaser i. m. 318. 63 Glaser i. m. 319. Ennek az útnak neve Várasd 1209. évi kiváltságlevelétől kezdve több XV. századi oklevélben is szerepel. Poviestni spomenici slobodnoga kraljevskoga grada Varazdina. I. 1, 61, 179, 183, 192. sz. *

4 Glaser i. m. 318. 55 Dercsényi Dezső, Visegrád műemlékei. Bp. 1951, 10., uő., A visegrádi palota ásatása. Előadás a Magyar Tudományos Akadémia régészeti konferenciáján, 1955. 56 Pais D., Magyar Anonymus. 100. — Nagy Lajos, Pest város eredete. 13, 15—16., László Gy., Budapest a népvándorlás korában. 795—796., Garády Sándor, Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931—1941. Budapest Régiségei XIII. 1943, 190., Nagy Tibor, A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—1942. évek között végzett kutatásairól. Budapest Régiségei XIII. 1943, 366., Bertalan Vilmos, A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán. Budapest Régiségei XIV. 1945, 476, 477., Dercsényi Dezső, Az Árpád-kori magyar művészet problémái. Antiquitas Hungarica I. 1947, 88. — A XII. század végi kapuszűkítés Moeller István műegyetemi tanár datálása. A bolgár török párhuzamokat nem tartom döntő érvnek. 57 Ivan Hrbek (Praha), Ein arabischer Bericht über Ungarn. (Abu Hamid al-Andalusï al Garnäti, 1080—1170). A tanulmány a magyar Acta Orientalia számára készült, 1955-ben benyújtott kéziratát volt alkalmam felhasználni. Sajtó alatt. 20