Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196
92 Belitzky i. m. 2. — Rómer Flóris, A régi Pest. Történeti tanulmány. Bp. 1873, 238—240. 23 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1699—1700, 206. a4 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1699. febr. 13., 1701. márc. 7, 1702. márc. 10, 28. 25 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1703. máj. 9. 86 Gárdonyi Albert, Középkori települések . . . , 14. 27 Gárdonyi, i. m. 27. 28 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 532. Wiesen austheilung auf dem Pesterischen Statt Territorio. 29 A XVII. század végén és a XVIII. század elején nagy vita folyt a város és a kamarai adminisztráció között a pesti területek telekkönyvezéséről. — Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1701. márc. 7. 30 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1701—1709, 435. 1702. jún. 9. Pökh János Boldizsár a kamarai adminisztrációhoz. 31 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1701—1709, 435. A háromnyomásos gazdálkodásra Pesten ezen az egy adaton kívül semmi adat nincs, s a XVIII. század folyamán a szántók elhelyezkedésének ismeretében nem is tételezhetjük fel, hogy nyomásos rendszer lett volna. 32 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 701. — A kölesre : Pesti tan. jkv. 1698. okt. 24 33 Az összesítés szerint mások az eredmények. 34 Az 1696-os összeírás szerint ugyanis 259 pozsonyi mérővel elvetett terület : passus est damnum a militibus. Fzen 605 pozsonyi mérő gabona termett. Tehát a katonaság által tönkre nem tett vetések területe 622 pozsonyi mérő volt, s ez után 2564 pozsonyi mérő gabona termett. 35 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 701. 36 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1700. márc. 23. 37 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1703. ápr. 17. A városmajorban dolgozott Hubner Dániel kertész, aki itt ribizli-csemetéket (Ribisl Standen) ültetett. 38 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1703. jún. 23. — Pollermann panaszkodott a tanácsnál, hogy a város előtt levő bevetett szántóföldjét kerteknek osztották ki. 39 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1699. febr. 13. 40 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1698. nov. 27. 41 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch 1701—1709, 355—357. 42 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1701. ápr. 22. Gartner András vincellért (Stattweinzeth) a tanács a városi szőlőben még szükséges 8000 darab szőlőtőke (weinstöckh) beszerzése végett Szentendrére küldi. 43 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1701. szept. 27. 44 bey dem Pester Steinbruch, — Pesti lt. Test. a. a. 30. 45 Gárdonvi Albert, Pest város újratelepítése a török hódoltság után. Föld és Fmber 1926/95. 46 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 532. 47 L. 46. jegyzet. 48 Háckel, Ernst, Der Hausbesitz im alten Pest, 1687—1718. Südostforschungen V. (1940.) Szerinte az 1696-ban háztulajdonosok közül 67 (29,6%) volt magyar, 45 (19,9%) pedig rác. — Horváth Gyula (Pest város XVII. és XVIII. századi magyar lakossága. Történetírás 1937, 272.) szerint a magyarok száma 65 volt. Mindketten a nevek alapján döntötték el a nemzetiségi hovatartozást, s nem vették figyelembe a Polgárkönyvben található megjegyzéseket egyes polgárok nemzetiségére vonatkozóan. Buday Gábor, Forgácsné, Ferenc Gyórgy, Halas János stb. magyar nevülc ellenére rácok. A Horváth Gyula listájában szereplő nevek közül 16 nem magyar, hanem főként rác nemzetiségű lakos. A lakosság számára, nemzetiségi és foglalkozási megoszlására vonatkozólag eredményt csak az érhetne el — de az is csak bizonyos fenntartásokkal —, aki a polgárkönyv, az anyakönyvek, a telekkönyvek, a tanácsülési jegyzőkönyvek, a Correspondenzbuch, az 1696-os összeírás, valamint meghatározott iratanyag teljes névanyagát feldolgozná. Krre így együttesen senki sem vállalkozott még. Fzért kénytelenek vagyunk olyan ered184
