Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196
JEGYZETEK 1 Károlyi Árpád— Wellmann Imre, Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Bp. 1936, 136, 157, 371. old. és a 144—145. lap között levő látképek. 2 Károlyi— Wellmann i. m. 175, 227. old. és a 224—225, 304—305, 336—337. között levő térképek. 3 Bodor Antal, Budapest mezőgazdasága. Statisztikai Közlemények 65. kötet 2. szám. Bp. 1932. c. monográfiájának történeti része igen gyenge. Szinte csak bevezetés a Budapest mezőgazdaságát tárgyaló részhez. — Sokkal fontosabb ennél Belitzky János tanulmánya : 100 év a pesti határ életéből, 1663 tájától 1756 tájáig. Tanulmányok Budapest múltjából IV. Bp. 1936. Pest városa határpereinek vizsgálata során sok érdekes és hasznos adatot hoz a város mezőgazdaságának történetéhez, de témája a határ története lévén, ezeket az adatokat nem hasznosította kellőképpen a város mezőgazdasági története számára. — Ezen a két, témánkat szorosan érintő tanulmányon kívül a Pest város történetével foglalkozó tanulmányok egész sora, különösen Gárdonyi Albert és Salamon Ferenc munkái, tartalmaznak szétszórt adatokat a város mezőgazdaságának történetéhez, de a mezőgazdaságnak a város történetében játszott szerepével még nem foglalkozott senki. 4 Szűcs Jenő, Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955, 26—36, 53—66. 6 Salamon Ferenc, Budapest története II. Bp. 1885, 578—615. 6 A Pest környéki falvak pusztulására vonatkozó adatokat lásd : Szarka Gyula, A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác 1940. — Gárdonyi Albert, Középkori települések Pest határában. Tanulmányok Budapest múltjából VIII. Bp. 1940, 14—27. 7 A XVII. századra vonatkozó adatokat lásd Belitzky János tanulmányában (100 év a pesti határ életéből. . . ) 8 Kovács Lajos, Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. Tanulmányok Budapest múltjából X. Bp. 1944, 2. 9 Schmoll Lajos, Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. Bp. 1899, I. 4. 10 Főv. It. — Pest városi összeírás, 1696. — Az összeírást feldolgozta Gárdonyi Albert, Pest város újratelepítése a török hódoltság után. Föld és Ember 1926, 87—111. 11 Főv. It. — Pesti lt. Int. a. a. 701. 12 Háckel, E., Der Hausbesitz im alten Pest, 1687—1718. Südostforschungen V. 1940. 12a Dvihally Anna Mária, A budai szőlőművelés története. Bp. 1932, 22—25. 13 OL. — Budai kamarai adminisztráció iratai, Memorialien und Anbringen, P. 18., P. 17. A dátum nélküli emlékirat minden valószínűség szerint 1693-ból való, ugyanis az adómentességet a két városnak csak 1689—1692-ig sikerült biztosítani. Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig. Tanulmányok Budapest múltjából XI. 1956, 44. 14 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch, 1699—1700, 706. A pesti tanács Vorster-hez, 1700. szept. 7. 15 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 104. 16 Az 1696-os összeírás szerint ekkor már 6 pesti háztulajdonosnak volt a budai hegyekben szőlője, összesen 153 kapás (de ebből 100 kapás egyedül Kolpacheré). Lásd erre vonatkozólag még : Pesti tan. jkv. I. 99, 100, 115—117, 161. 1693. febr. 25. 17 Főv. lt. — Pesti lt. Int. a. a. 140. a. — 1696. május 27. Heiszter Donát engedélyezi a pesti és budai lakosoknak a csepeli promontoron a szőlőművelést. 18 Főv. lt. — Pesti tan. jkv. 1698. nov. 27. 19 Főv. lt. — Pesti lt. Correspondenzbuch, 1699—1700, 206. 20 Belitzky i. m. 25. 21 Pásztor Mihály, Buda és Pest a törökuralom után. Statisztikai Közlemények 73. köt. 1. szám. Bp., é. n. 163. 183
