Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Székely György: A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei = Die Frage der Kontinuität der Siedlungen in Pannonien und die Anfänge der Städteentwicklung in Ungarn 7-23

Múzeumban), amely valószínűleg Budáról való : Gaudeat his sospes veniens hue civis et ospes ac veni am lapsi capiant et pre mia iusti.

62 JEGYZETEK 1 Edith Ennen, Frühgeschichte der europäischen Stadt. Bonn 1953, 85, 86, 233. — Eugen Ewig, Das Fortleben römischer Institutionen in Gallien und Germanien. Relazioni. Volume VI. Firenze 1955, 588—589. — Franz Petri, Zum. Stand der Diskussion über die fränkische Landnahme und die Entstehung der germanischromanischen Sprachgrenze. Rheinische Viertel jahrsblätter 1950—51. Bonn 75—76, 80. — A. P. Levandovszkij, Ob etnyicseszkom szosztavje imperii Karolingov. Voproszi Isztorii 1952, 7. sz. 121, 122. — Hans Hochholzer, Das geschichtliche Raumgefüge der Kulturlandschaft Oberitaliens. Historische Zeitschrift, B. 181. Heft 1, Februar 1956. 16. — Arthur Suhle, Deutsche Münz- und Geldgeschichte von den Anfängen bis zum 15. Jahrhundert. Berlin 1955, 20, 21. 2 Harald von Petrikovits, Das Fortleben römischer Städte am Rhein und Donau im frühen Mittelalter. Trierer Zeitschrift 19, 1950. — E. Ennen i. m. 233. 3 — Pais Dezső, Keszthely. Magyar Nyelv 1955. 97—9*8. — Nagy Lajos, Pest város eredete. Tanulmányok Budapest múltjából III. köt. 1934, 13. 4 Márki Sándor, A középkor kezdete Magyarországon. Századok 1890, 311—312, 321. 5 Pleidell Ambrus, A magyar várostörténet első fejezete. Századok 1934, 279, 292 stb. — Esztergomról már itt leszögezhetjük, hogy — bár a múlt század végi ásatások fényt derítettek római és középkori építmények összefüggésére — kontinuitásról nincs szó. A későn feljegyzett régi hagyomány is Géza fejedelemnek tulajdonította az esztergomi vár építését. Tóth Zoltán, A Hartvik-legenda kritikájához. Bp. 1942, 123. 6 Nagy L., Pest város eredete. 8, 21. Vö. Nagy Tibor cikkét : Zum Problem der Kontinuität in Pannonién. Vom Geist der ungarischen Kunst 1942. — Bírálta Pleidell elképzeléseit Kring Miklós is, Századok. 1940. 221. 7 László Gyula, Budapest a népvándorlás korában. Budapest az ókorban. II. rész. Bp. 1942, 784. 8 Paulovics István, Savaria-Szombathely topográfiája. Szombathely 1943, 10, 62—63. Dercsényi Dezső ismertetése, Gosztonyi Gyula, A pécsi Szent Péter székesegyház eredete. Pécs 1939. c. munkájáról. Századok 1943, 481. 9 Sziszek (Sisak) avarkori leletei a lakottság folytonosságára is utalnak. Dezső Csallány, Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956, 202. 10 Molnár Erik, A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bp. 1949, 96—97, 241—242. — Hogy Pannónia még a Rajnavidék és a nyugati Duna vidék kontinuitásánál is alacsonyabb szinten áll, azt mutatja a városnevek eltűnése is. Amott ugyanis a nevek folytonossága az általános, s kivétel Strasbourg-Argentorate és Salzburg-Juvavum. Eugen Ewig i. m. 588—589. 2 Tanulmányok Budapest múltjából 17