Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196
Ebben a nemzetiségi változásban nagy szerepe volt annak, hogy a XVIII. század első felében a telepítések nyomán Pest és Buda körül német nemzetiségű falvak gyűrűje alakult ki, s ezek felesleges jobbágynépességének természetes útja a közeli város felé vezetett, ahol a munkaerő kereslet oka ebben az időben a mezőgazdasági szükséglet volt, s ezek a földesúri kötöttségeket elhagyó jobbágyok, jobbágyfiak a városban s a külvárosban lakóként megtelepedve a városi polgárok és háztulajdonosok földjeit, szőlőit művelték, vagy az ebben az időben eléggé ritka nagyobbszabású építkezéseknél dolgoztak. Az ide telepedő iparosok, kereskedők számára — bár az előző évtizedekhez képest lényeges javulás tapasztalható, erre utal az iparágak jelentős szaporodása is (76) 209 — a városi élet nem adott lehetőséget képességeik teljes kibontakoztatására. A piac fejletlensége következtében megerősödni s fejlődni nem tudó iparosok és kereskedők az ilyen igények kielégítése mellett, de nem egyszerűen csak mellékfoglalkozásként, fordultak a városi háztulajdon után kiosztott szántóföldek, rétek, kertek, majorok és szőlők felé, s igyekeztek az ezekből eredő jövedelmeiket fokozni. Az 1735-ös adóösszeírásból eléggé biztos képet kaphatunk arról, hogy a város lakosságának egyes rétegei milyen arányban birtokoltak mezőgazdasági ingatlanokat (szántók, szőlők), hányan foglalkoztak közülük borméréssel (ez polgári kiváltság volt), s hányan bírtak állatokat. A belvárosi háztulajdonosok közül Szántó Szőlő Tehén IvÓ Ökör Birka Bormérő 49 kereskedő 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 17 5 18 tisztviselő 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 2 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 2 6 vincellér 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 5 nemes 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 1 2 40 foglalkozás nélkül 68 37 8 1 14 1 12 2 6 28 3 64 32 15 29 11 9 9 3 3 26 3 277 269 48 46 75 3 33 1 131 26 39 8 36 20 80 270 2 328 összes e n 180 204 909 39 36 370 31 Ezeken kívül a belvárosi lakók közül 42-en bírtak 22 szőlőt, 49 tehenet, 18 lovat és ketten foglalkoztak borméréssel. A külvárosi lakosság között az ingatlantulajdonosok száma nem volt nagy : csak egy lakos bírt szántót, s 31-en szőlőt. Jóval nagyobb volt itt az állattulajdonosok száma : 110 lakos bírt 255 tehenet, 2 lovat és 521 birkát. 210 Az összeírásból kiderül, hogy a városban olyan, aki csak a földművelésből élt, az adózó háztartások között kevés van. Ilyenek a vincellérek, kapások, napszámosok, s főként az összeírás szerinti foglalkozás 12 Tanulmányok Budapest múltjából 177 • •-• •-. ;•
