Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

térképekkel

87 való összevetése útján a mezőgazdasági muvej.es alá vont területek térbeli elhelyezkedését, a legkorábbi, a kiosztás utáni állapotot a legtöbb esetben pontosan rekonstruálni lehet, s a telekkönyvek segítségével ennek az állapotnak a XVIII. században történt változásai, valamint a mezőgazdasági területek növekedése, illetve csökkenése is figyelemmel kísérhető. A pesti határ XVIII. századi elrendezésének vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy a város topográfiai fejlődésének szinte napjainkig ható vonásait, vonalait megfigyelhessük, ugyanakkor felveti a mezőgazdaságnak a város életében e században játszott szerepe jellegzetességeit és problémáit is. (1. ábra) * 1. Kertek. A város falaihoz legközelebb eső s művelhető területeknek kiosztása kertek céljára már a Rákóczi-szabadságharc előtt megtörtént. A szabadságharc alatt ezeknek a kerteknek a művelése, gondozása abbamaradt. Az 1710-es években az itt maradt lakosok lassan-lassan művelés alá fogták puszta kertjeiket,

88 az új lakosok pedig foglaltak maguknak. A kertek rendszeres kiosztására minden valószínűség szerint már 1717-ben sor került, s ezzel kapcsolatban történhetett meg Proberger Jakab két szántójának kertekké való felosztása is.

89 Arra, hogy szántóföldeket kertekké alakítottak át, több példánk is van, későbbi időkből. 1737-ben a 136—139. számú szántóföldeket osztották fel, 1760 körül pedig a Kertész utcán túl elterülő néhány szántóföldet vásárolták meg kertészmesterek és alakították át kertekké.

90 Mivel a kertek telekkönyve nem maradt fenn, a kertek pontos elhelyezkedésének és számának meghatározása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ránk maradt ugyan a kertek telekátírási jegyzökönyve,

91 azonban ebben a pesti kerteknek csak kis töredéke található s a jegyzőkönyvben szereplő helymegjelölések (Hatvani vagy Váci kapun túl ilyen és ilyen számú kertek között vagy mellett) nem adnak elég támpontot a helyhezkötéshez. Mindezen nehézségek ellenére és egyéb forrásokat is igénybevéve

92 csaknem 280 kertről van tudomásunk. A kertek területének nagysága 1775-ben 312 800 négyszögöl volt.

93 A kertek túlnyomó többsége a város és a Rákos árok vonala között terült el, ezen a félkör alakú területen, melyet egyik oldalon a mai Bajcsy-Zsilinszky út, a másik oldalon pedig a Dunának a mai Boráros-tértől a Szabadsághídig terjedő szakasza határolt. A mai Rákóczi úttól északra elterülő kerteket felső kerteknek, a Rákóczi úttól délre levőket pedig alsó kerteknek nevezték. A felső kertek száma kb. 100 lehetett, legnagyobb részük a Király utca, Tanács körút, Akácfa utca és Dohány utca által határolt területen feküdt. A közöttük húzódó egyetlen útnak, a mai Dob utca vonalának a legkorábbi neve Ober garten weeg volt. Valószínű, hogy a kertek közötti gyalogutak csapásain alakultak ki később a keresztutcák. Az alsó kertek területén — az országutakon (Kőbányai, Üllői, Soroksári úton) kívül —- hasonlóképpen csak egy hosszanti utcát talá148