Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

az egész országot behálózó gazdasági vérkeringésből, ennek következtében a piac kialakulásából, az ipari fellendülésből adódó városfejlesztőerők, melyek pl. Pestet a XVIII. század második felétől kezdve Buda fölé emelték. A hegyektől körülvett, ezért zárt és védett Budát, mely különben is az ország egyik közigazgatási (például a kamarai adminisztráció, 1711-től kezdve a kamarai inspektorátus székhelye) és katonai központja volt, az új telepesek szívesebben keresték fel, mint a nyílt területen fekvő és kevésbé védett Pestet. A telepesekre azonban a legnagyobbvonzóerőként hatott Buda határának a szőlőtermelésre való kitűnő alkalmassága. A XVIII. században főleg ezért tudott Buda nagyobb jelentőségre szert tenni, mint a mocsaras és terméketlen határú Pest. Pest kedvezőbb helyzete az ipar és kereskedelem szempontjából, ekkor még kellően nem érvényesült. A kedvező lehetőségekre támaszkodva, a fentiekben részletesen tárgyalt okok miatt Buda mégsem tudta városi gazdálkodását a megfelelő mértékben kifejleszteni. Ez pedig lényeges kihatással volt a városiasodásra, utcák építésére, középületek emelésére, városi intézmények létesítésére stb. lehetetlenné vált bizonyos városi tőke felhalmozódása is, ennek segítségével pedig Buda az ipart és kereskedelmet nagyobb mértékben fejleszthette volna. A városi gazdálkodás súlyos helyzete a század elején nagy ütemben meginduló városi fejlődést több szempontból visszavetette. Buda közigazgatási szervezete a század elején jóval fejlettebb volt, mint Pest. városáé, a tisztviselői fizetések is jóval magasabbak voltak. A XVIII. század második felében a fizetésük felemelését kérő budai városi alkalmazottak már Pest városára hivatkoznak, ahol a fizetések nagyobbak, mint Budán, és a pesti fizetések nívójára kérik a budai fizetéseket is felemelni.

232 Más szempontból is észre lehet venni a fejlődés mértékének csökkenését. A század elején, 1720-ban még Buda az ország legnépesebb városa, 12 324 lakossal. A század második felére Pozsony és Debrecen már megelőzte Budát, 1777-ben Pozsony népessége 28 737, Debrecené 25 747, Budáé pedig 22 019 fő. Pest lakossága ugyanebben az időben 2713 főről 13 021 főre emelkedett.

233 A népesség csökkent mértékű szaporodása kapcsolatban van Budán a városi háztartás súlyos helyzetével is. Az 1720-as években pl. a nagy adóterhek és az elszegényedés miatt a Budán letelepedett lakosság egy része Temesvár és Belgrád felé vándorolt tovább.

234 Buda a XVIII. században az ország valóságos fővárosává, az országnak minden tekintetben első városává szeretett volna felemelkedni. Hogy ezt a célját nem érhette el, abban közrejátszott a városi gazdálkodásnak az előbbiekben ismertetett válságos fejlődése is. 121