Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

megszerzésével kapcsolatban a tanácsnak jutott hatalom, 1723-ig az ezt fékező választott polgárság hiánya, vagy a tanácsnoki tisztségeknek és egyéb városi hivataloknak holtig való viselhetése, nem elegendő a Budán történt események teljes megértéséhez. Mindehhez hozzájárultak a várost vezető egyének személyi tulajdonságai, jeliem vonásai is. Ismeretes előttünk az, hogy a töröktől visszaszerzett területekre jövő császári tisztek, kamarai tisztviselők Magyarországot mennyire a gyors vagyonszerzés, a harácsolás honának tekintették. Sok kétes jellemű szerencsevadász özönlötte el a számtalan lehetőséget kínáló magyar vidékeket. Ezek az újjászervezés, újjátelepítés zavaros, ki nem alakult viszonyai között bátrabban nyúltak meg nem engedett módszerekhez. Ez a mentalitás a Budára jött új telepesek egy részét is megfertőzhette. A kamarai tisztviselők a török uralom után buzgón gondoskodtak saját jövedelmeik növeléséről ; a hatalmat a kamarai adminisztrációtól átvevő városi tanács — úgy látszik — ilyen szempontból is az adminisztráció örökösének érezte magát. A saját érdekeit mindenek elébe helyező, pénzsóvár hivatalnok egyik típusa volt Vánossy Ferenc, de a többiek sem vetették meg a könnyű vagyonszerzés lehetőségét. Baiz János Keresztély polgármester pí. 1711 -ben összeveszett a tanáccsal és lemondott hivataláról. Szolnokra ment el kincstári gabonabiztosnak, később azonban visszajött, s újból a tanács tagja, majd polgármester lett.

217 Budán — úgy látszik — jobban megtalálta számításait. Bár 1726-ban meghalt, az 1737. évi vizsgálat alkalmával őt is elmarasztalták s a városnak okozott károkat özvegyének kellett megtérítenie.

218 Még az aránylag eléggé megbecsült Keppeler Rüdiger Gáspár sem mentesült a visszaélések vádjától. Keppeler 1695-től kezdve számos városi tisztséget töltött be, volt árvaszámtartó, alkamarás, telekhivatali prefektus, jegyző, oíró, helyettes polgármester, már 1711-ben a tanács tagja lett. A polgárságból kirendelt számadási ellenőrök 1732-ben az ő telekhivatali igazgatósága idején vezetett telekkönyvi számadásokban is 4547 Ft hiányt találtak. Keppeler a számadásvizsgálókat bepanaszolta a tanácsnál. A tanács, e régi tagjának gyanúsítása miatt, erélyesen kikelt az ellenőrző bizottság ellen. Kijelentette, hogy Keppeler mindig a legbecsületesebben és a legpontosabban vezette a számadásokat, ő róla senki sem mondhatja, hogy hűtlenül kezelte a város pénzét, s hogy ebből bármit saját céljaira fordított volna. Épp ezért megértik Keppeler fájdalmát emiatt, hogy őt az egyoldalúan, jogtalanul kijelölt vizsgáló bizottság — nem tudni, milyen okból — a fenti összegben elmarasztalta.

219 Az adósságok kifizetése' A városi jövedelmeket kisajátító bécsi gazdasági politikának, a különféle adóknak és katonai terheknek, a városi magisztrátus visszaéléseinek és hűtlen vagyonkezelésének ismertetésével bemutattuk Buda török hódoltság utáni történetének ama jelenségeit, amelyek a városi 117