Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131
és kórházi gondnok volt egyszerre. Keppeler Rüdiger Gáspár pedig bíró, tanácsnok és telekhivatali prefektus volt egy személyben, így három fizetést kapott. Általában a tanács majdnem minden tagja legalább két fizetést biztosított magának. Nagy visszaéléseket tapasztaltak a városi szőlők és a bortermés körül. A szőlőkre a tanács évente több mint 500 Ft-ot költött, ezzel szemben a bortermés arra sem volt elegendő, hogy a tanácsnokok és a városi tisztviselők deputatumát (természetbeni járandóságok) kielégítse. Nem lévén a városi pincében elegendő bor, a bor járandóságot a tisztviselők pénzben vették fel, egy akót azonban 5—6 Ft értékben számoltak el, holott a bor ára 1 és 1,5 Ft-nál több nem igen volt. Ajándékokra, jutalmakra szánt borokat a polgármester és a bíró pincéjéből vettek meg, s egy akó borért 10—15 Ft-ot is elszámoltak. A jutalmak ügyében a tanács felfelé s önmaga felé is nagyon bőkezű volt, úgyhogy ez a városnak rengeteg pénzét nyelte el. Hasonlóan pazarlás folyt az útiköltségek és a kiküldetési díjak terén is. A tanácstagok olyankor is felvették a napidíjat, amikor Pestre mentek üdvözölni a kollégákat névnap vagy születésnap alkalmával. A város adósságai körül a legnagyobb zűrzavarok voltak. A felvett kölcsönökről semmiféle kimutatás sem állott rendelkezésre, úgyhogy egy kancellistával kellett ezeket külön jegyzékben összeállíttatni. Sok kölcsönről nem lehetett megállapítani, hogy mikor, milyen célra, milyen kamatra vették fel, ami mögött persze nagy visszaélések rejtőzhettek. A legnagyobb méretű visszaéléseket a városi sörháznál fedezték fel. Megállapították, hogy a városi sörháznak 1717—18-ban a megvett árpakészletből összesen 67 205,5 akó sört kellett volna főznie, holott a sörfőző csupán 40 843 akó főzését mutatta ki. Az elmaradt 26 362,5 akó sör (akónként 1,5 Ft-jával) révén 39 543 Ft 45 kr kár érte a várost. A bizottság, mivel az árpa különféle minőségű volt s nem egyformán adta a sört, ezt a kárt csupán 26 004 Ft-ban állapította meg. így is a sörházi visszaélések kerültek az első helyre a visszaélések listáján. Ezeket az üzelmeket a sörfőzővel kötött szerződéssel leplezték, akit a szerződésben csak kb. 40 000 akó sör leadására köteleztek, a többlet a sörf őzőé és a tanácstagoké maradt, s ezt saját zsebükre eladták. Annak ellenére, hogy a sörfőző csak 40 843 akó főzését mutatta ki, a szállító jegyzéke szerint csupán Buda területén 45 571 akó sört adtak el az említett években városi sör gyanánt. 195 Megállapították a királyi biztosok azt is, hogy átalában igen ritkák a számadások hiteles mellékletei: A polgárokat mértéktelenül megadóztatták, hogy a tanácsbeliek adómentessége biztosítható legyen. A természetbeni kiadásokról egyáltalán nem vezettek számadásokat. A magisztrátusnak mindig volt pénze a saját felesleges pénzügyi műveleteire, de a kamatokra, a kézművesek fizetésére alig. A tanács megvett egy házat 5300 Ft-ért és néhány év múlva ugyanazt eladta 1025 Ft-ért. Drága pénzen megvásárolták a Sárosfürdőt, s csupán 180 Ft évi bért kapnak érte. 196 111
