Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

Egyes telkek vagy éppen az egész határ felmérését tehát hatósági vagy hatóság által megbízott, bizonyos szakértelemmel rendelkező és lehetőség szerint személyes tulajdonságainál és körülményeinél fogva megbízható egyén végezhette. A kamara 1705-ig, mint közvetlen birtokos, budai kamarai adminisztrációja útján intéztette a felméréssel kapcsolatos ügyeket. A telekkiosztással megbízott szerve, a már említett telekkönyvi hivatal a telekkönyvi kerülők (Grundbuchsübergeher, reambulatores) által végeztette a szükséges műszaki munkálatokat. Nagyobb szabású határfelmérésre ebben az időszakban még nem került sor, bár elsősorban a budai rész kiterjedt szőlőbirtokai miatt a kamarának elsőrangú érdekei fűződtek a pontos területi adatok ismeretéhez.

33 1705-ben, nem sokkal a formális önrendelkezési jog elnyerése után, a telekkönyvezés jogát is megkapta a két város. Ettől kezdve a tanács hatáskörébe tartozott a felmérésekkel kapcsolatos összes ügyletek végrehajtása. Vezérfonalul e tekintetben a kamarától kapott telekkönyvezési rendszabály (Tractatus de Urbario et ejus formatione) című részletes utasítás szolgált, mely a telekkönyv és telekfel vallási jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó aprólékos utasításokon kívül a földmérésre, a földméréssel kapcsolatos személyi kérdésekre vonatkozóan is tartalmazott lényeges adatokat. Bevezetésében a kérdéssel kapcsolatos elvi álláspontot szögezi le : »Tarn publice, quam privatim interesse, ut cujuslibet civitatis aut pagi agri et praedia certo districtu comprehendantur et a vicinis disterminentur, nullus in hac materia aliquantulum versatus negare potest, bine etiam experientia docemur, quatenus fere omnee civitates et pagi suos habeant limites ac fines, licet si nullibi vel negligentia hominum, vel bellorum calamitatibus satis confusi et turbati reperiantur, itaut certi demonstrari nequeant

. . .«. Személyi vonatkozásban az utasítás előírja, hogy a földméréssel foglalkozó egyén feddhetetlen, részrehajlástól mentes és megvesztegethetetlen legyen, mesterségét jól ismerje és annak titkait híven megőrizze. Ugyanezeket a követelményeket foglalja magában esküjük is, mely nélkül földmérő egy alkalommal sem végezhetett felmérői munkát.

34 A telekkönyvi kerülőkön kívül telekfelmérést még hozzáértő mesteremberek, építőmesterek és kőművesek is végeztek a század folyamán. Schachinger Sebestyén, Oracsek Ignác pallérok például komoly ily irányú műszaki teendőket láttak el a város szolgálatában. A század húszas éveitől kezdve állandóan találkozunk a tanácsülési jegyzőkönyvekben más vonalon, főként az építés terén ismert nevekkel, akik földmérői munkálatok fejében általában egy forint napidíj mellett dolgoztak alkalomszerű megbízásaikon.

35 A már fennebb említett városi szolgálatban levő ún. városi építőmesterek feladatai közé szintén tartoztak felmérési munkák ; ezeket azonban adandó esetben megállapodásuknak megfelelően átalányban vagy esetenként fizették. Az ostrom s az ezt követő háborús események után 1714-ben a kamara az időt elérkezettnek látta arra, hogy a birtokába visszajutott Buda gazdasági helyzetét alaposan megismerje.

36 A Vár, valamint a Vízi-, 84