Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

A magyar színészek feladatairól 1. Kazinczy levelét Prónay Lászlóhoz, 20. jegyzetben 24 Névsoruk Bayer i. m. I. köt. 73, ül. 74. 25 Sztaniszlavszkij beszélgetései 1918—1922. Ford. Szendrő József. Budapest 1949, 194. 26 Illyefalvi, Pesti polgárok 1686—1848. Kézirat gyanánt. L. a megfelelő betű alatt. — A házzal kapcsolatos ügy : 1. sz. Áll. Ltár, Intimata a. m. 1786. 576. sz. — Pecsétjük szerepelt Pest megye iratanyagában, vö. Kőszeghi Sándor, Nemes családok Pestvármegyében. Bp. 1899, 172. — A jogi kar anyakönyveit 1. az Orsz. Ltárban. Vö. 21. jegyzettel. — 1792. máj. 5-én a pesti magisztrátus 1557. sz. a. tárgyalja Kelemen László magyar kántor lemondását, aki ez alkalommal a tanács jóindulatába ajánlja özvegy édesanyját, mert apja huszonegy éven át szolgálta híven a várost. A tanácsülésen elfogadják a lemondást, de figyelmeztetik Kelement, hogy mindaddig szolgálni tartozik, amíg csak megfelelő utódot nem találnak. A beadvány második pontjára nem válaszolnak. (1. sz. Áll. Ltár, Pesti tanácsülési jkvek, 1792.

1. köt. 509.1.) 27 2. sz. Áll. Ltár, Nemzeti Színházi Iratok ; kiadva Endrődynél, hibás kelettel, 1790. nov. 16. helyett 1792. nov. 16-ról keltezve, I. köt. XXVIII. 1. 28 Szilágyi Paul, Schniermachermeister, aus Komárom, r. k., 1790. (Hlyefalvi i. m., 310. 1.) — Liptay János nodularius szegénységi bizonyítványt kér : 1. sz. Áll. Ltár, Pesti tanácsülési jkvek, 1794. II. köt. szept. 17-én, 3581. sz. a., 200. 1. — Török Magdolna 1793. febr. 18-án kéri a magisztrátust, hogy a hét és háromnegyedéves árva Boros József után, akit ő 1791. máj. 1-től 1792. jan. végéig (amikor is az megszökött tőle) tartott, az évi 20 Ft díj megfelelő hányadaként 15 Ft-t fizessenek ki. (Uo., Pesti tanácsülési jkvek, 1792. I. köt., 625. sz. a., 176— 177.1. A tanács az összeg kifizetését el is rendeli.) — Pataki Benedek kérését 1790. szept. 18-án tárgyalta a tanácsülés és elintézését elhalasztotta. (Uo. Pesti tanácsülési jkvek, 1790. II. köt. 2508. sz. a., 469—470.1.) — Moór Anna számlája Ruzsits Györgynek »a fehér Bárányhoz« címzett boltjában : 2. sz. Áll. Ltár, Nemzeti Színházi Iratok, (A kilencvenes évek elején, színházi számlákkal együtt került kiegyenlítésre.) — A Tessényi-családról : 1. sz. Áll. Ltár, Intimata a. m. 1786/360., 1786/576., Pesti tanácsülési jkvek, II. köt. 548.1. és még számos bejegyzés. — Lugosi megjegyzésére, aki csodálkozik, hogy Kelemen Mihály gyermekei Pesten születtek, még mielőtt ő az itteni kántorságot elnyerte volna, az a magyarázat, hogy Kelemenné Török-leány volt, tehát pesti polgárcsaládból származott és szülei, akkor még nyilván éltek. A kérdéses csak az lehet, hogy a polgárjogot szerző ős »Jansi« Török fuvaros volt-e, aki Székesfehérvárról jött 1694-ben, vagy Török Gábor hajós, Pestről, 1749-ben szerzett polgárjogával. Az is lehetséges, hogy utóbbi leszármazottja volt a fehérvári »Jansi«-nak. (Illyefalvi i. m. 319.) — Láng Ádám Jánosra 1. Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. Bp. 29 Benda Kálmán, A magyar jakobinusok. Bp, 1950, II. köt. 671—72. — Arad m. keresete Sehy ellen : 2. sz. Áll. Ltár, Prot, congr. 1792. II. köt. (1792. szept. 26. közgyűlés, 2270. sz. a.), 1793. I. köt. (1793. jan. 18., 126. sz. a.), 1793. III. köt. (1793. júl. 23, 1552. sz. a. és aug. 4, 1927. sz. a.), 1796. I. köt. (1796. ápr. 6, 677. sz. a.) —Sehy a társulatnál : Bayer i. m. I. köt. 184. kk., Lugosi i. m. 103. kk. — Benda i. m. 263, 333—334, 549, 649, 671—672. — Hogy Benda a Sehy iratai között lefoglalt (Orsz. Ltár, Vertrauliche Akten. A. 52. fasc. ad A. 44. köteg, 313— 319.) Epilogot miért mondja Prológnak, az nem egészen érthető. Szerzője egyébként bizonyosan nem Sehy volt, aki 1790 őszén még nem tagja a társulatnak. — Sztaniszlavszkij i. m. 42. 80 Endrődy i. m. I. köt. VII—LXXVIII. 1. ; Bayer i. m., I. köt 74. kk., Lugosi i. m. 34. kk. 31 Az első előadásról 1. Endrődy, Bayer, Lugosi idézett helyeit. A közönségről Ráday I. Gedeon Kazinczy hoz, Kazinczy Ferenc levelezése. II. köt. 162. — Egy beszámoló sem emlékszik azonban meg arról, hogy a Sehy iratai között lefoglalt »Epilog«, amelyet szerzője nyilván az első magyar színházi est megkoronázása céljából írt, ez a költői hitvallás a felvilágosodás színházáról, elmondásra került volna. (Vö. a 29. jegyzettel.) 189