Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

ezzel igazoltuk vagy javítottuk. — A házak építési idejének megállapítására a 25. jegyzetben részletezett GrundDienst Buch köteteit használtuk fel. Az alábbiakban erre sem történik külön hivatkozás. — A telektulajdonosok foglalkozási adatai — amennyiben a tulajdonosok polgárok voltak — a pesti polgárkönyvből valók. 53 Ez a ház már az 1733 előtt készült belvárosi telekkönyvben is szerepelt 561. sz. alatt. 84 A vendéglő már 1772-ben fennállott, s akkor Mayerhoffer János tulajdonában volt, aki engedélyt kért a tanácstól, hogy az ad Regem Angliáé címzett vendéglőjében bálokat tarthasson. (1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1772. jan. 11.) — Egyébként ez előtt a ház előtt voltak a zsidók elárusító helyei. Ezeket a bódékat és állásokat Mittermeyer és Hoffmanné már 1752-ben a zsidóknak adta bérbe a vásárok idejére. (Pesti tanácsülési jkvek, 1752, máj. 30.) 65 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 6404. — 1767-ben a városi tanács ellen emelt vádak és panaszok sorában all. pontban szerepel a Kastperger Ferenc elleni vád, aki a tanácstól ingyen kapott területet, zselléreknek (inquilinis) adta el, s azok ott 50 házat építettek-. A vád egy részét (a zsellérek telekvásárlását) a telekkönyvből igazolni lehet, de az 50 ház túlzás. 56 1777-ben megszűnt a mai Józsefváros Pacsirtamező (Lerchenfeld) elnevezése. 1787-től kezdve ezt a terézvárosi felső majorságokon kívüli települést nevezték Lerchenfeldnek. (1. sz. Áll. Ltár. Telekátírási jegyzőkönyvek.) A Lerchenfeld elnevezés jelentése megfejtetlen. 67 Ez a Fürster Illés parcellázta néhány évvel később a 101. sz. szántó területét is. 58 1752-ben Wuda Miksa engedélyt kér a tanácstól, hogy a szántóföldjén házat építhessen. A tanács azzal a megkötéssel adta meg az engedélyt, hogy a hely egv részét útnak kell meghagyni. (1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1752. ápr. 22.) 59 Itt voltak a 160—162 sz. kertek és az 52. sz. majorság. 60 Az itt vázolt települési kép eltér attól a képtől, melyet a földrajztudomány, főleg Prinz Gyula gondolatokban gazdag, alapvető monográfiája (Budapest földrajza, Városföldrajzi tanulmány. Bp. é. n. 104—114) és Cholnoky Jenő megjegyzései (Budapest földrajzi helyzete. Földrajzi Közlemények 1915) nyomán kialakított, s felveti azt a kérdést, hogy a városföldrajzi szemlélet, amely a helyi s főleg a helyzeti energiák vizsgálatakor induktív módszert alkalmaz ezek megismerésére, tehát történeti adatokkal magyarázza a város kialakulását, vajon a városföldrajz gerincének nevezett alaprajz-morfológiánál (Prinz Gyula, Európa városai. Pécs— Bp. 1923, 1.) megelégedhet-e azzal, hogy deduktív módszert alkalmazva mai, vagy legjobb esetben múlt századbeli alaprajzból (mint Prinz teszi Budapest esetében, Blaschnek 1832-es térképével. — Budapest földrajza. Városföldrajzi tanulmány. Bp. é. n. 105.) következtet régebbi, jelen esetben XVIII. század eleji állapotokra. Ez a tanulmány megkísérelte egy igen fontos forrásanyagnak, a telekkönyveknek a hasznosítását a város egy része régi alaprajzának, illetve állapotának megrajzolásához. Tehát az induktív módszert alkalmazta az alaprajz vizsgálatánál, abban a reményben, hogy ezeknek a történeti adatoknak, eredményeknek a földrajztudomány is hasznát veheti. 61 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1733, jan. 5. A tanács határozatának szövegét közli Schmall Lajos, Adalékok. II. köt. 9. 62 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1736. jún. 1. 63 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek 1743. máj. 24., 1750. ápr. 20. — Számadáskönyvek 1753—1760, 1762. 64 1. sz. Áll. Ltár. pesti tanácsülési jkvek 1739. jan. 21. 1742. jan. 12. 68 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Intimata a. a. 4643. 66 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek 1766. ápr. 19. 67 1. sz. Áll. Ltár. Intimata a. a. 4010. — Pesti tanácsülési jkvek, 1766. ápr. 19. 68 Mindezekre 1. : 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Relationes a. a. 375, 548, Relationes a. m. 500. sz. alatt található jelentéseket a külvárosi tisztújításról, vala120