Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

maradt ránk. A névmutató könyvben a Balla-térkép számai szerepelnek. Ennek a névmutatónak a segítségével általában sikerült megtalálni a kapcsolatot a Ballatérkép és a régi külvárosi telekkönyvek között, a telkeket pontos helyhez kötni, s a legkorábbi : a házhelyeknél az 1733-as, a szántóknál, majorságoknál az 1718-as állapotig eljutni. — E tanulmány főforrása az ezeket a telekkönyvi számokat tartalmazó 3 kötet külvárosi telekkönyv. 38 Schmall Lajos, Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899, II. köt. 10. 39 A Terézváros területén a következő számú szántóföldek voltak : a) a váci kapun túl : 100—111, b) a felső majorságoknál : 118—125 ; с) a hatvani kapun túl : 126—139, 451, 459. 4

° A 22—31, 41—44, 49—52, 54, 55, 57, 58, 63, 70, 72, 73. sz. majorságok voltak a Terézváros területén. 41 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ttár. Gewöhr Prothocoll über Rákos Mühlen May er hoff, Acker und Wüszen. 42 Pest városa kétszáz év előtt. Magyar. Gazdaságtörténeti Szemle (1895) 78. 43 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1749. máj. 5. A tanács és a választott polgárság elhatározta, hogy a Rákost a felső majorságokon keresztül a Dunába levezetik, s ott majd egy kallómalmot (Tuch walg) építenek. — Itt nyilvánvalóan nem a Rákos-patak levezetéséről van szó, amely jóval feljebb ömlött a Dunába, hanem arról a nagy árokról, amelyet már a középkori oklevelek is említettek, s a XVI. századtól kezdve a metszetek és a térképek feltüntetnek. Ez az árok, melynek eredetét még homály fedi — Duna-ág volt-e vagy mesterséges árok —, a XVIII. század folyamán is megvolt, s minden kapcsolat nélkül a feljebb folyó patakkal, szintén a Rákos nevet viselte. Körülötte mocsár volt, — 1. erre : I. sz. Áll. Ltár. Rákosi malmok, majorok telekkönyve, 44. majorság : gegen dem Rákos, gegen der donau undt mit dem Ruckhen an dem Marrast ligend ; 63. majornál : auszer dem Hattwaner Thor über dem Rakoss Graben ; 71. majornál : Wasser graben. — A Balla-térképen a Rákos-árok egyébként már szabályozott állapotban szerepel. 44 A kerteknek külön telekkönyve volt. Történik rá hivatkozás a külvárosi telekkönyvben, a 226. és 227. számoknál : »Grundbuch von denen Gartten.« 45 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Gewöhr-Prothocoll über die auszer der Stattliegende Gärtten. So anno 1734 aufgerichtet worden. Tartalmazza 1734-től 1786-ig a tulajdonváltozásokkor kiállított tulaj donlevelek (Gewöhr-Brief) másolatait. 46 A Terézváros területén a következő számú kertek voltak : 1, 2, 6, 7, 8, 10, 11, 27—32, 36—38, 50—52, 54, 67—69, 71—73, 85, 99—101, 106—109, 111, 113, 114, 116—119, 135—137, 145, 155. 160—162, 171, 177, 190, 196, 206, 217, 218, 223, 230. 47 1. sz. Áll. Ltár. Borbély Andor-féle gyűjteményben levő Matthey, Plan der kön. Haupt-Stadt und Festung Ofen 1743-ban készített, s a pesti oldal utcahálózatát is ábrázoló térkép fényképmásolata a Terézváros területén a hatvani országút és a mai Paulay Ede utca között kerteket jelez. — A Miller Epitomejában kiadott Jo. Philip Binder által metszett térképen, (mely egyébként a Terézváros területének 1740 körüli helyzetét ábrázolja) szintén jól szemlélhető a Terézváros e részének kertes települése. Ez a térkép a Rákos-árok mellett elhelyezkedő majorságokat is ábrázolja. 48 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1717, jan. 23. 49 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1726. ápr. 29. 60 1. sz. Áll. Ltár. Pesti tanácsülési jkvek, 1741. jan. 23. 51 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár. Testamenta et Inventaria a. a. 412, 655. 62 A terézvárosi település menetét a telekkönyvek, a Balla-féle térkép és a II. József-kori elveszett telekösszeírás megmaradt mutatókönyve segítségével rajzoljuk meg. Ezekre a forrásokra az alábbiakban külön nem hivatkozunk, hiszen a szövegben, a függelékben és a térképmellékleten található adatok alapján ezekben a forrásokban el lehet igazodni. Néhány vitás esetnél felhasználtuk a teleklevelek, majd a telekátírási jegyzőkönyvek köteteit, s az adatok helyességét 119