Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

állandó alkalmazottként működő, a kérdések folyamatosságával tisztában levő, képzett szakemberek kezébe kerültek. így Pest és Buda műszaki szempontból is szervezett keretek között indulhatott meg a kapitalizmus fejlődéséhez vezető úton. JEGYZETEK 1 Bánrévy György, A budavári katonai szertár (Zeughaus) 1725—1901. Tanulmányok Budapest múltjából. II. köt. Bp. 1933, 104. — Réh Elemér, A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia korában. Bp. 1932, 21—22. 2 A budai sáncmunkák rendje 1687-ben. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1900) 330—331. 3 Gárdonyi Albert, A hétszázéves Budapest. Bp. 1944, 65. 4 Tagányi Károly, A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai (1686— 1698.) Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1897) 411. — Uő., A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadása 1686—1700-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1897) 285. 5 Orsz. ívtár. Kamarai l/tár. Liber Instructionum F. 28. p. 227. 6 Albert Gárdonyi, Die ersten Ansiedler der Stadt Ofen. Deutsch

—Ungarische Heimatsblätter III. évf. 2. füz. 7 A legelső ilyen jellegű munkálat a Ceresola által a Várban végrehajtott házösszeírás es -becslés volt, ez azonban tudomásunk szerint nem igényelt műszaki előkészületeket. A Werlein által a nyolcvanas évek végén végrehajtott telekkönyvi munkálatokkal kapcsolatban már feltételezhetünk műszaki jellegű munkálatokat. Ezekre 1. Kovács Lajos, Buda telekkönyve a kamarai adminisztráció idejében. Szentpétery-Emlékkönyv. Bp. 1938, 207. kk. 8 Dvihally Anna Mária, A budai szőllőmüvelés történet. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. IV. köt. Bp. 1932, 25. 9 Tagányi Károly, A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1897) 411. — Kovács i. m. 223. és Vass Klára, Buda német utcanevei. Bp. 1929. — A vízivárosi munkálatot Matthias Greischer végezte. Az a tény, hogy nevezett magát »Geographiae Iyiebhaber«-nek jegyzi, nem bizonyítja önmagában magasabb műszaki képzettségét. 10 Gárdonyi Albert, Budai középítkezések a 17. század végén. História (1928) 7—8. sz. 1. 11 Pásztor Mihály, Buda és Pest a török uralom után. Statisztikai Közlemények 73 (1935) 1. sz. — Peisner Ignácz, Budapest a XVIII. században. Bp. 1900. — Gárdonyi Albert, A hétszázéves Budapest. Bp. 1944. — Uő., Budapesti közállapotai a 18. század elején. Városi Szemle (1945). 12 Tekintettel a korábbi részletes feldolgozásokra, e kérdéssel itt nem foglalkozunk. A részletekre vonatkozóan 1. : Réh i. m., továbbá Bierbauer Virgil, A régi Budapest építészete. Bp. 1920. — Rados Jenő, Budapest városépítésének története. Technika IX (1928) 10. sz. mell. 13 Kapossy János, A m. kir. udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Századok (1924). — Réh i. m. 16. M Pásztor i. m. 192. 15 ifj. Palugyay Imre, Buda-Pest szab. kir. városok leírása. Pest, 1852, 209. — Jenne's Reisen nach dem Archipelagus, der europäischen Türkei, Moldau, Walachei, Siebenbürgen und Slavonien. II. köt. 1790, 96. — »Neu aus seinem Stein-Hauff en wiederum aufwachsendes Ofen ... « 1733. 16 A Prati és Kerschensteiner által végzett munkálatokra a megfelelő évek tanácsülési jegyzőkönyv- és iratanyaga tartalmazza a részleteket. Ezek jól 91