Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra, A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten

kozó felmérési munkálatok egyre több műszakilag képzett szakember alkalmazását tették szükségessé. Műszaki főiskolák létesítése, ill. a műszaki tudományok magasabb egyetemi színvonalra való emelése következett tehát be. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a meglevő műszaki létesítmények állandó, felelősségteljes megőrzése, karbantartása, ill. újak létesítése alkalomszerű mérnöki alkalmazásokkal már nem oldható meg, a képesítéssel nem rendelkező mesteremberek gyakorlati és elméleti tudása pedig a kor igényeinek már nem mindenben felel meg. A geometriai, hydrotechnikai és mechanikai tudományok művelése azért vált elsőrendűen fontossá, mert — mint ezt a helytartótanács egy vonatkozó körrendelete kifejtette — a múlt század háborúi és viszontagságai miatt a határjelek tökéletesen összezavarodtak, az ország egész területrészei váltak termelési szempontból hasznavehetetlenné a folyók állandó kiöntései és az elmocsarasodás következtében. A töltések hiányosak és rosszul szerkesztettek, az országutak pedig legnagyobbrészt teljesen elhanyagolt állapotban vannak.

53 A hiányosságokon először a megyei, valamint a kamarai birtokok mérnöki állásainak megszervezésével óhajtottak segíteni, röviddel ezután azonban a szabad királyi városok tanácsai is megkapták az erre vonatkozó rendelkezést.

54 Természetesen minden városban voltak az általános okokon túl olyan helyi jellegű indokok is, melyek a városi mérnöki állások megszervezését szükségessé tették. Buda, mint erre már korábban utaltunk,, erőd jellege és zártabb fekvése következtében lassabban bontakozott ki,, mint testvérvárosa, Pest. Elsősorban gazdag szőlőhegyei tették jelentőssé és hivatalos szervei számára is a szőlőgazdálkodással és a szőlőbirtokokkal kapcsolatos kérdések voltak elsősorban fontosak. Az egyesszőlőbirtokok határainak pontos megállapítását, az egész budai határ felmérését a budai tanács egyik elsőrendű műszaki feladatának tekintette. Ennek ellenére az általában csak részletekre kiterjedő alkalomszerű felmérések következtében a budai határ birtokviszonyairól egészen a század végéig nem lehetett tiszta képet alkotni.

55 Az 1786-ban meginduló felmérési vállalkozás e zavaros viszonyokat igyekezett tisztázni. Szakképzett s az összes előírt kívánalmakkal rendelkező mérnököt kért ezért a budai tanács a Pest megyei felmérési és felvallási albizottságtól.

56 Az albizottság rendelkezésre bocsátotta az 1786-ban az Institutum Geometricumban végzett Kayser János mérnököt, azonban a szerződés megkötését a városi tanáccsal az albizottság újabb szakmai vizsga letételéhez kötötte s ragaszkodott ahhoz, hogy az újonnan kinevezendő mérnök az esküt az albizottság előtt tegye le.

57 Kayser a munkálatokat hamarosan megkezdte, s részben a telekkönyvi kerülők, 1787-ben pedig mérnöki segítséggel végezte.

58 Az albizottság a munkálatokon továbbra is rajta tartotta a szemét, a szakmai vonatkozású kérdésekben utasításokkal látta el Kaysert és az elvégzett munka egyes szakaszait felülvizsgáltatta. A várossal való kapcsolata is fokozatosan intézményessé vált. Szerződéses alkalmazása, melyet időről időre megújítottak, egyrészt az állandó jellegű anyagi javadalmazásban nyilvánult meg, másrészt a városhoz. 88