Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig
kivetése körüli manipulációkat szinte bíráló hanggal illeti. 1703. június 1-én a kamarai adminisztrációhoz küldött feliratában panasszal él az ellen, hogy Budán a telekadót nagyobb összegben vetik ki, mint másutt, hogy a kivetés össze-vissza történik, s egyes házak után különböző évben különböző összeget állapítanak meg. Kifogásolja továbbá, hogy több egyszerűen épített háznál nagyobb a telekadó, mint a porció, s furcsának találja a kamarai adminisztráció eljárását Budán a telekkönyvek körül, amikor más neoacquistica városokban, mint pl. Esztergomban és Fehérvárott a telekkönyveket még be sem vezették, s azok emiatt súlyos terhektől menekedtek meg. A telkek elkobzásának dolgát pedig egészen veszedelmesnek minősíti, mert az ingyen telkek elvevése a városi polgárságot koldusbotra juttatná. Mindezek alapján a város kéri az adminisztrátort, hogy a telekadót és a telekkönyvi díjakat szállítsa le, különben megtörténhet az, hogy a bécsi kamara a telekkönyvek megváltásának összegét oly magasan fogja majd megállapítani, hogy azt a szegény város kifizetni nem tudja. 144 A telekkönyvekkel kapcsolatos sérelmeit éppen ebben a hónapban Buda a tárnokmesternek is előadja. A tárnokszéki ülésről magát kimentő levelében súlyos vádakat emel a kamarai adminisztráció ellen, mely a város fejlődését akadályozza, a különféle adókat jogtalanul szedi be és a telekkönyveket is az ország törvényei ellenére tartja a kezében. Kéri a tárnokmestert, hogy országos tekintélyének latbavetésével működjön közre e lehetetlen állapotok megszüntetése végett. 145 Mindezek ellenére a kamarai adminisztráció a telekkönyvi jövedelmeket 1703-ig nagy részben behajtatja. Jól látható ez abból, hogy a telekkönyvi pénztár Budáról és Pestről az 1695. november 18-tól 1702. december 31-ig terjedő időre 15 339 Ft 32 kr bevételt és csak 2599 Ft 54 kr hátralékot mutat ki az 1703. esztendőben. 146 A telekkönyvi jövedelmek között számolják el a neoacquistica területeken 1701 végén bevezetett újabb, földesúri természetű járandóságot, a szőlőkilencedet, a hegyvámot. Bz az adóteher ismét a budaiak kedvenc termelési ágát, a szőlőművelést sújtja. A hegyvám beszedését elrendelő kamarai leirat kifejti, hogy a neoacquistica területeken a császár a földesúr, ezért a földesúri járandóságok őt illetik meg, hasonlóképp az egyéb földesurakhoz. Budán, mint császári birtokon, a város polgárai és lakói minden fertály szőlő után (800 •-öl) 1 Ft 30 kr hegyvámot tartoznak kifizetni, amely alól senki felmentést nem kaphat. 147 A négy neoacquistica város Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár közös kérelemben fordulnak a bécsi kamarához az újabb adó mérséklése végett. Sokallják az egy tallért, s helyette egy fertály után csupán 1 schillinget kérnek megállapítani. Buda a folyamodványban előadja, hogy porcióval, tizeddel és accisával is hátralékban van, hogy tudna ezen felül még hegy vámot fizetni. Elmondja továbbá, hogy a budai bort jelenleg nem szabad kiszállítani, a bor nem áll el, úgy olcsó áron sokszor a szüret előtt akónként 2—3 Ft-ért kótyavetyélik el a borkereskedőknek. A pestiek budai szőleiket csak nagy költségek árán tudják megművelni, úgyhogy azok is más bánásmódot érdemelnének, 148 A kamarai admi63
