Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

védelmi díj gyanánt 300 Ft-ot ezentúl nem a város, hanem a kamarai adminisztráció szed be tőlük. A városi különadó s egyéb hasonló jövedelmek fedezik részben a városi kiadásokat. A főkamarás 1697-ben utasítást kap a tanácstól, hogy a rendes porció és a rendkívüli adó (extra ordinari anschlag) meglehetősen felgyülemlett hátralékait még executió útján is hajtsa be, mert a városnak a városháza javítására pénzre van szüksége.

129 Azonban e városi jövedelmek jó részét is katonai szolgáltatások nyelik el. A porción kívül egyebet is kell adni a hadbiztosoknak, a várparancsnoknak, mégpedig fuvart, robotot, katonai felszerelést, élelmezést. Mindezt ellenszolgáltatás nélkül kérik, vagy ha fizetséget ígérnek is érte, ennek teljesítésére nem igen, vagy csak hosszú panaszkodás után kerül sor. így pl. a hadbiztosság 1696-ban két hatökrös szekér, 1697-ben 3 hasonló fogat kiállítását követeli a várostól, ami a budaiak számára a nagy állathiány miatt nem volt csekély dolog. A fenyegető executió ellen Heissler tábornok, főhadbiztoshoz fordulnak panasszal és a tábornok kegyet gyakorol, mert legalábbis egy alkalommal elengedi a fogatok kiállítását.

130 Nem volt ilyen szerencséje a városnak 1702-ben, amikor a császári hadsereg számára három gyalogregiment toborzását kezdik meg s Budára 17 gyalogos kiállítását veti ki a subdelegált commissió.

131 Buda nem is igen mer panaszkodni az országosan kivetett teher ellen, csak a katonák kiállításában tanúsított késedelme mutatja komoly nehézségeit. A gyalogosokat 1703 januárjában, a subdelegált commissió gyakori sürgetése ellenére, a toborzás, a mundér-beszerzés nehézségei miatt még mindig nem állították ki. A commissió keményen megdorgálja a tanácsot s azzal fenyegeti, hogy a megyék által már felszerelt katonaságot élelmezni köteles addig, míg a 17 gyalogos kiállításának eleget nem tesz. Azoknak, akik büszkén azzal dicsekednek, hogy ők az ország fővárosának polgárai, nagyobb buzgóságot és igyekezetet kellene tanúsítani Őfelsége iránti szolgálataikban — közli lesújtó véleményét a commissió a »hanyag« tanáccsal.

132 A katonaságnak a porción kívül adott szolgáltatásokat Buda a császárnőhöz intézett emlékiratában jellemzi találóan, melyből kitűnik, hogy ez a teher egy másik porcióval felér. A város 1708-ban a legközelebbi országgyűlésre szedendő diaetalis taksa és az elkövetkezendő évekre egyéb terhek elengedését kéri, alátámasztva kérelmét azzal, hogy a háborús és nehéz idők a várost nagyon szerencsétlenné és szegénnyé tették. A legtöbb kárt a katonaság fel és alá vonulása okozta, többek között a Rabutin-féle csapatoknak adott kvártély. Az erőd, a vár javításához, építéséhez, védelmi árkok ásásához sok munkával és anyaggal járult hozzá a tanács. A katonaság által okozott károk és költségek Buda szerint a visszafoglalástól számítva kb 100 000 Ft-ra is tehetők.

133 Az átvonuló, beszállásolt katonaság elleni panaszok annak ellenére, hogy a várbeli laktanyákat kitakarították s a legénység egy részét ide helyezték el, évről évre megismétlődnek.

134 A katonaság erőszakoskodásaira és zsarolásaira elegendő az 1703. évben a bécsi haditanácshoz felküldött jegyzőkönyv adatait idéznünk. A jegyzőkönyv szerint Heffner 60