Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig
maradt hátralék egy része is), ennek a felét kéri elengedni. A subdelegata commissio — feladatához híven — a porciókivetés rendezésére és szabályozására a dica kiszámítására szolgáló jegyzéket küld a városnak, 111 azonban a porció felének elengedését, amint a porció jegyzékből és számadáskönyvekből is látható, Buda nem tudja kieszközölni. Pedig ennek érdekében nyomós érvekkel hozakodik elő, ugyanis az 1698. június 17-i császári rendelet a 2 millióra rúgó nyári porció összegéből csupán 812 ezer Ft-ot kért előlegképpen kifizetni, a 2 millió többi részét a megyéknek és a városoknak a katonaság által okozott kártevések és költségek megtérítése fejében indokolt esetben elengedhetőnek mondta ki. Buda be is fizette a 812 ezerből a rája kirótt 1116 Ft-ot és ezzel porciófizetésének eleget vélt tenni. Az 1698-ból ily módon fennmaradt 1600 Ft-os hátralékot azonban 1699. február 16-án a subdelegált commissio az 1699-re esedékes első harmad-porcióval együtt már katonai executióval akarja behajtatni, nem törődve a császári rendeletben foglalt mentességgel. 112 Buda, mivel a subdelegata commissiónál eredményt nem ért el, elkeseredésében május havában Kollonicshoz fordul, aki elutasító és dorgáló hangon válaszolja vissza, hogy elege van már a város »komolytalan« panaszaiból, és a városiaknak az adófizetés kikerülését célzó folytonos próbálkozásaiból. A város — mint írja — már megszokta, hogy ha valamely adóteher kifizetése nincs ínyére, akkor először a budai commissióhoz fordul, ha itt eredményt nem ér el, akkor a pozsonyi deputációhoz és ha itt sem mennek a dolgok, akkor a bécsi deputációhoz (miniszteriális) viszi az ügyet. E helyett hasznosabb dolgokkal is tölthetné idejét. 115 Azzal a különös indokkal, hogy Budán a katonaság nagyobb kártevéseket nem okozott s excesszusokat nem követett el, nem is engedték el eme 1600 Ft-os hátralékot. Ez jól látszik abból, hogy 1699. szeptember 15-én az 1698. és 1699. évi porcióból Budának összesen csak 579 Ft hátralékot tart nyilván a subdelegata commissio. 114 Az adók katonai erőszakkal való behajtására mindinkább sor kerül, mert az ellenállás az adófizetéssel szemben másutt is növekszik. A bécsi kamara 1699. október 6-án átír a haditanácsnak, hogy alárendelt parancsnokai szükség esetén a kamarai hivatalnokoknak karhatalmat bocsássanak rendelkezésre. Az ellenállás Budán, Pécsett, Szegeden és Székesfehérvárott a legnagyobb. 115 Buda egyre nehezebben tudja az adóterhet viselni, de a bécsi kamara nem hiszi el nyomorúságát, 1701-ben is megvizsgáltatja a városi pénztárt, de csak 50 krajcárt talált benne. Mindent felemészt a nagy porció, a kvártély és egyéb terhek, egy tanácskozó szobát sem tudnak építeni és a haj óhídfelszerelés megváltásáért járó összeget is magas kamatra vették fel, az összegért a tanácsnokok saját vagyonukkal állnak jót — írj a a városi tanács 1701 május havában a kamarai adminisztrációnak, amikor Törökbálint, Budaörs és Csék praediumok átadását kéri a neoacquistica commissiótól. 116 1701. október 24-én az arra az esztendőre kivetett 6286 Ft 75 kr porció ellen kel ki a város, amelyet október végéig executio terhe mellett kell kifizetni. A subdelegata commissióhoz küldött terjedelnes emlékirat kifejti, hogy 57
