Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

jan. 5-én leír a kamarai adminisztrációhoz, hogy a katonai ellátás nehézségeire való tekintettel Budára és Pestre 22—22 porció kivetését méltányosnak tartaná, s ezáltal a túlságosan megterhelt megyékre is tekintettel lennének.

34 Buda azonban, ebben az évben utoljára, még sikerrel hárítja el magától a porciófizetést. A császár 1692. április 12-i rendeletében közli a megyével, hogy a két várost házainak felépítése és telkeinek felszerelése céljából öt esztendőre a téli és a nyári porció kifizetése alól annak idején felmentette, ezt a mentességet tartsa tiszteletben, az executiótól álljon el.

35 Persze a dolog erre az esztendőre még ezzel sem fejeződik be, most a nádor utasítására a Pest megyei alispán Pfeffershoven tábornok, budai várparancsnokkal akarja a városiakat exequáltatni, a bécsi kamarának a császári főhadbiztosságot újból figyelmeztetni kell az ötévi adómentességre.

36 Porció fizetésére azonban sor nem kerül.

37 A következő hónapokban Buda már előre védekezik a jövő évi porció ellen, 1692. szeptember 22-én fokozott mértékben kéri a bécsi kamarát; a város szegénységét, a katonai átvonulásokat, pusztításokat a megfelelő helyen adja elő, hogy ezáltal továbbra is biztosítható legyen a város porciómentessége.

38 Az 1693. év lett volna az utolsó adómentes esztendő, Schweidler hadbiztos azonban mindezzel nem törődik, 1693. február 13-án közli Budával, hogy a városra a folyó katonai esztendőre 40 egész porciót vetettek ki, s az első negyedévi részletet haladéktalanul fizesse be.

39 Pedig a budaiak az 1693. évi kivetés ellen már Kollonicshoz is felírtak,

40 és január 30-án a porció alól felmentő határozatot is hoztak Bécsből. Schweidler a kamarai leiratnak nem engedelmeskedik, április 29-én, amikor a polgárság a Vízivárosban a ferences templomban processzióra készült, minden előzetes értesítés nélkül a polgármester házára 30 főből álló katonai executiót küld, s a polgármestert lecsukatja.

41 A polgármester házában a katonák mindent megesznek, mindent megisznak, s magát a polgármestert is csak az adminisztrátor közbelépésére bocsátják szabadon.

42 A katonaság brutális fellépése, az adómentesség semmibevevése a budaiakat és a kamarai adminisztrációt is felháborítja, az eddig csak panaszkodó és könyörgő polgárság szembeszáll a karhatalommal. Eybelschüz Henrik, a katonai executiót vezető császári tiszt jelenti, hogy amikor a kamarai adminisztrátorhoz ment és írásbeli parancsát neki felmutatta, az adminisztrátor kijelentve, hogy ez bagatelldolog, ilyen cédulát ő akár 1000-t is csinál, az ajtókat becsukatta, úgyhogy a katonaság egy része a házban rekedt, s négy napig étienszomj an tartották itt őket. A polgárság az executió első napján fellázadt, puskákkal, pisztolyokkal, karókkal az adminisztrátor háza elé vonult, hogy a kinnrekedt katonákat elzavarja, ami meg is történt volna, ha a várbeli őrség bele nem avatkozik. Pesten hasonlóképp fegyveresen fogadták az exequáló katonaságot.

43 A budaiak és pestiek eme »lázadása« nagy port kavar fel Bécsben. A haditanács szemrehányó levelet ír a bécsi kamarának, hogy a szolgálatában álló adminisztrátor ahelyett, hogy a polgárságot engedelmességre és illő tiszteletre fogná, ilyen káros és veszedelmes lázadást szít, fegy42