Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

8 A vasúti műhelymunkások a tiltó rendeletek ellenére 1890-től kezdve szüntelenül harcoltak május elsejének munkaszünettel való megünnepléséért. E harc eredménye, hogy a kereskedelmi miniszter 1899-ben elrendelte : »május elsején a Magyar Államvasutak műhelyeiben vétessék fel a leltár, s úgy e napon, mint a következő két napon szüneteljen a munka!« (Népszava, 1899. ápr. 21.) A magyarországi, elsősorban a budapesti vasúti műhelyek munkásainak a szocialista munkásmozgalomhoz való vonzódását és politikai fejlettséget mutatják azok a pénzadományok, amelyeket ők pártcélokra, agitációs és Népszava alapra, a sztrájkban álló, a bebörtönzött és a megrendszabályozott szociáldemokrata munkások támogatására adtak. Az élenjáró vasúti műhelymunkások már az 1890-es években csatlakoztak a többi üzemek és gyárak munkásainak szakmai szervezkedéséhez. 9 A Mozdonyvezetők Lapja az első években legfontosabb feladatának a szolidaritás érzésének felkeltését és ápolását tekintette. Azt hirdette : »nincsen hatalmasabb és biztosabb útja az anyagi és szellemi téren való fejlődésnek a szakegyletbe való tömörülésnél« s remélte, hogy a »magyar mozdonyvezetőknek rövid idő múlva lesz egy központi egyletük, ahová a szellemi működésük és anyagi érdekeiknek megbeszélése céljából el fognak járhatni«. (Mozdonyvezetők Lapja, 1893. jan.) 1894. januártól — amikor a Mozdonyvezetők Lapjának felelős szerkesztője Kohály Ignác helyett Vörös László lett — a lapban már szó sincs a Mozdonyvezetők szakegyletének szükségességéről. Ettől kezdve a szervezkedésre való felszólítás helyett azt tekinti feladatának, hogy a mozdonyvezetőket és fűtőket visszatartsa a fővárosi vasutasok egyre határozottabb, radikálisabb mozgalmától. 10 A Vasút 1897. márc. 14-i számában arról írt, hogy a vasúton is »könnyű dolog volna kitűzni a vörös lobogót, fellázadni a kormányzati rendszer ellen, s irtózatos robajjal eldörögni a sztrájkot«. 11 A Vasutasok Lapja 1897. júl. 25. 12 Andics Erzsébet, A magyarországi munkásmozgalom 1848—1917. Bp. 1954, 49. 13 A Tarifa Újság 1895. szept. 1-i számában azt a hírt közölte, hogy »a m. kir. államvasutaknál a Budapesten alkalmazott vonatszemélyzet, mozdonyszemélyzet, pályafenntartási személyzet még a milleneumi ünnepély előtt sztrájkolni fog, ha az altisztek lakbérügyét egyhamar nem fogják rendezni. A Magyar államvasúti altisztek között rendkívül terjed a sztrájk eszméje ... « 14 V. I. Lenin, Összes művei. IV. köt. Bp. 1953, 376—377. 15 Vasút 1901. aug. 4. 16 Vasút 1901. szept. 1. 17 A Vasút a MÁV altiszti kör hivatalos lapja volt. 18 MÁV Hivatalos Lap, 1902. jan. 9. 19 Révai József, Irodalmi tanulmányok. Bp. 1950, 107. 20 Uo. 108. 21 Uo. 228. 22 Jászai Samu, A magyar szakszervezetek története. Bp. 1925, 134. 23 Magyar Közérdek 1903. szept. 6. 24 Vasút 1903. aug. 2. 25 Pesti Napló 1904. febr. 25. 26 Népszava 1904. febr. 18. 27 Népszava 1903. júl. 28. 28 Haladás 1904. febr. 14. 29 Radó Richard, A vasúti sztrájk. Bp. 1954, 7. 30 Független Magyarország 1904. ápr. 22. 31 Radó i. m. 9. 32 Pesti Napló 1904. febr. 22. 33 Radó i. m. 9—10. 34 Murányi Miklós, A vasúti sztrájk története. Bp. 1904, 13. 35 Pesti Napló 1904. febr. 28. 36 Független Magyarország 1904. márc. 7. 413