Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

személyes rábeszéléssel igyekezzenek a sztrájkólókat munkafelvételre bírni. A 48-as függetlenségi párt lapja, az Egyetértés, még lelkendezve írta, hogy a sztrájkolok így köszöntötték a kormánypárti Dobieczky Sándort, aki korábban a MÁV debreceni üzletigazgatója volt. »Miért nem láttuk a képviselő urat három évig?« »Miért jön csak ma?« »Nekünk hiába beszél! — A kormány küldte! — Nem hallgatjuk meg! Menjen innen!« S végül mielőtt megszólalhatott volna, kitessékelték a sztrájktanyáról.

93 Kossuth Ferenc a függetlenségi és 48-as párt elnöke már felháborodva írt arról az »Egyetértés« április 24-i vezércikkében, hogy a sztrájkoló vasutasok a legnagyobb ellenzéki párt hivatalos küldötteivel sem akartak szóba állni. Hock János pap képviselő maga mondta el, hogy a sztrájktanyán, amikor a munka felvételére, a kormánnyal való békére kérte a sztráj kólókat, azok beszédét »megéljenezték és azt mondták, hogy nem békülünk«.

94 IV Az 1904-es vasutassztrájk bénítólag hatott az ország gazdasági életére. Hatása különösen érezhetővé vált Budapesten, az ország gazdasági, politikai és kulturális központjában. Budapest életében jelentős szerepe volt már ekkor a vasúti közlekedésnek. Az ország fővárosában közel félezer km vasútvonala volt a MÁV-nak. Szinte kizárólag vasúton érkezett a gyárak nyersanyag- és a lakosság élelmi szükséglete, a lassan világvárossá fejlődő fővárosba. Magyarország legfontosabb vasútvonalai sugárszerűen Budapestről indultak. Ebben az időben Budapest vasúti közlekedésének nemcsak országos, de európai jelentősége is volt. Amikor Budapesten megakadt a vasúti közlekedés, akkor lényegében megszűnt Európa legtöbb országa és a Balkán közötti vasúti összeköttetés. A tőzsde kezdettől élénken reagált a vasutassztrájk hírére. »A főváros kereskedő világában valósággal pánikszerű volt a (április 20-i) reggeli lapok híreinek hatása. A tőzsdén kisebbszerű derűt keletkezett. . . ijesztő képe volt az értékpiacnak ... A kereskedő és iparos egyesületekben tanácstalanul szaladgáltak az emberek és keresték a forgalom fenntartásának módozatait... A gyárakban, nagykereskedésekben, gabonairodákban és a malmokban jóformán szünetel az üzlet. Ha posta nincs és főleg, ha szállítani nem lehet, megszűnik az élet. . ,«

95 A sztrájk gyorsan éreztette hatását a budapesti élelmiszerpiacon is. »Drágább a hús, a zöldség, a tojás, tej pedig alig kapható már« írta a »Népszava« április 23-án. A vasutasok sztrájkja közvetlen hatással volt a magyarországi munkás-paraszt és a nemzetiségi mozgalmakra. A sztrájk híre lelkesítőleg hatott az ipari munkásságra. A munkások az egész országban készek voltak munkabeszüntetéssel is támogatni a vasutasok igazságos küzdelmét. 400