Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

sével, de az újabb tárgyalások során még fel sem vetették ezeket a — szerintük — nem ésszerű és tapintatlan követeléseket. A harcoló vasutasok korábbi mozgalmának és 1904 áprilisi sztrájkjának egyik leglényegesebb belső korlátja, legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy a vasutasok nem tudtak szakítani a polgári befolyás alatt álló bizottságokkal s nem voltak képesek a régi vezetők helyébe újakat állítani. Ez nem kis mértékben dezorganizálta a sztrájkolok erejét, lehetetlenné tette a kormány terrorisztikus intézkedéseivel szembeni szervezett ellenállást, akadályozta a harc további kibontakozását, s elősegítette a sztrájk letörését. Nem kívánom felsorolni azokat az okokat, amelyek megnehezítették az adott viszonyok között a sztrájk e hiányosságának felszámolását. Csupán a legfontosabbat, a Szociáldemokrata Párt magatartását említettem meg. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetői a vasutas mozgalom iránti közömbösségének és a vasutassztrájkkal való szembeállásának jelentős szerepe van abban, hogy a sztrájkoló vasutasok nem rendelkeztek elég erővel saját vezérkaruk kialakítására, s így a többség akarata ellenére megmaradt az úgynevezett »13-as bizottság« és azon keresztül a polgári ellenzék befolyása a sztrájkólókra. A kormánynak, az ellenzéki politikai pártoknak, a 13-as bizottságnak az a kísérlete, hogy látszatengedményekkel leszerelje a sztráj kólókat, eredménytelen maradt. Vörös I^ászló látva a sztrájkolok elszántságát és a győzelembe vetett hitét, hamarosan felhagyott a további alkudozással, visszavonult. * A kormány a tárgyalás megkezdésével egy időben előkészületeket tett a forgalomnak katonasággal való megindítására. Budapestre rendelték a korneiburgi vasúti ezredet. Úgy gondolták, hogy e vasúti ezred segítségével a különböző szolgálati helyeken elszórtan élő vidéki vasutasokat, akiknek harcosabb vezetői Budapesten vannak, majd szolgálattételre kényszerítik. A cél elérése érdekében a kereskedelmi miniszter április 20-án megtiltotta az egész országban a vasutassztrájkra vonatkozó, nem hivatalos telefonbeszélgetéseket és távirati közléseket. Kzt kihasználva a MÁV igazgatóság számtalan vidéki vasútállomásra küldött olyan táviratot, amely szerint : a sztrájkolok Budapesten kibékültek és felszólítják vidéki társaikat, álljanak munkába. A vidéki vasutasok azonban nem álltak kötélnek, megbízottaik nagy áldozatok árán gyalog és parasztszekéren indultak Budapestre, hogy a budapesti sztrájktanyán tartózkodó társaikkal kapcsolatot teremtsenek. Különösen nagy örömet és lelkesedést keltett a zuglói sztrájktanyán a debreceni vasutasok megbízottainak a megérkezése. A debreceni vasutasok 14 parasztszekéren érkeztek. Nagyobb csoport sztrájkoló érkezett Szolnokról is.

90 A kormány és a vasút vezetői fenyegetéssel, és amikor az eredménytelen maradt, megvesztegetéssel kíséreltek sztrájktörőket toborozni. 398