Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten
átustól, és a vasúti munkások egyes csoportjait egymás ellen hangolják. Legelső teendőjük az volt, hogy a MÁV műhelyi és pályafenntartási munkásságot, valamint a magánvasutak dolgozóit távoltartsák a sztrájktól. A MÁV mühelyi és pályafenntartási munkásság jogos követeléseit tartalmazó memorandumok szintén már régóta elintézetlenül porosodtak a vasúti irattárban. A műhelymunkások 1896 óta kérték egy nyugdíjintézet felállításának engedélyezését. Az 1903. júliusi vasúti munkásgyűlésen memorandumba foglalták többi követeléseiket is v A MÁV műhelyi munkások jelentős tömegei már hosszabb ideje rokonszenveztek a határozottabb fellépés gondolatával, az országos sztrájk kitörésekor pedig elérkezettnek látták az időt követeléseik kiharcolására. Mint egy csepp a tengerből, úgy mutatta az a kitörő lelkesedés, amellyel a nyugati műhely munkásai 19-én este a sztrájk kezdetéről szóló hírt fogadták, hogy milyen álláspontra helyezkednek a műhelyek munkásai. A vasutassztrájk másnapján — április 20-án — már nem léptek munkába a szolnoki, a szombathelyi, a zágrábi műhelyek munkásai. 62 Ott, ahol már előrehaladt a vasúti munkások szociáldemokrata szervezése, a Magyar Vasutastól, a bizalmiaktól várták a sztrájkra való felszólítást. Garlati Gyula, a vasutas-mozgalom egyik veteránja, aki ebben az időben az Északi Főműhely munkása volt, elmondotta, hogy a főműhely munkásai izgatottan várták a sztrájkba szólító felhívást. Azonban hiába várták. A Szakszervezeti Tanács még április 19-én éjjel értekezletre hívta a vasúti munkások bizalmijait és feladatukká tette a műhelyi és pályafenntartási munkásság munkabeszüntetésének megakadályozását. Á bizalmiülés megállapította, hogy a vasúti munkások nincsenek helyzetükkel megelégedve. »A küzdőkkel szolidaritást vállalunk és őket nemes küzdelmükben azzal támogatjuk, hogy . . . megakadályozzuk, hogy közülünk csak egyet is sztrájktörőnek felhasználhassanak!« — mondotta a bizalmiülés határozata. A munkások akarata ellenére azonban azt is kijelentette a bizalmiülés, hogy »még nem érkezett el az idő, amikor nálunk is üt a leszámolás órája« 63 A bizalmiak határozatát »Nyílt levél a Kereskedelmi Miniszter Úrhoz !« című falragaszon hozták nyilvánosságra. A Szociáldemokrata Párt megalkuvó vezetői a sztrájkoló vasutasok felé demagóg módon arról beszéltek, hogy a vasúti munkások nem elég szervezettek és a proletariátus gazdasági elvei lehetetlenné teszik a munkások és az alkalmazottak közös sztrájkját. (A Szociáldemokrata Párt a mozdonyfűtőket, mozdonyvezetőket, váltóőröket, kocsirendezőket stb. nem tekintette munkásnak). A Magyar Vasutas tudósítása szerint a műhelymunkások bizalmi férfiai még 19-én éjjel felkeresték a sztrájkoló vasutasokat és »tudatták, hogy a munkások sztrájkbalépése nem lendítene a sztrájkolok ügyén. Kifejtették, hogy a vasúti munkások ez idő szerint még nem eléggé szervezettek arra, hogy egy sztrájkban siker392