Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

Aznap már nem érkezett, de nem is indult több voíiat a Nyugati pályaudvarról. Az esti bécsi személyvonatnál a Nyugatiban »történt pedig, hogy éppen akkor, amikor a vonat mozdonyvezetője jelt akart adni az indulásra, eléje állott három sztrájkoló — két mozdonyvezető a Nyugati pályaudvarról és egy kocsitoló — s azt mondták neki : csak nem hagyod cserbe a társaidat! — A vonatok a vonalakon állnak! Senki sem vezeti a vonatot! — A mozdonyvezető eleinte habozott, de amikor elmondták neki a történteket, leszállott a mozdonyról, bement az állomásfőnökhöz és bejelentette neki, hogy ő a vonatot nem vezeti. . . Az utasok leszálltak a kocsikról és beletörődtek sorsukba, visszaváltották jegyeik árát. . ,«

54 Közben »sok rossz éle hangzott el a kormány felé«, mire a tömegesen érkező rendőrök eltávolították az utasok és a kíváncsiak csoportjait a pályaudvar épületeiből. Este, a peronon már sötétség és csönd volt. A sztrájk hírére a lámpakezelők az összes lámpákból kiszedték a beleket, ők így akadályozták a forgalom újraindítását. Nagyobb vidéki állomásokon a 19-ről 20-ra virradó éjjelen éles harc folyt a sztrájkhoz azonnal csatlakozni akaró mozdonyvezetők, váltóőrök, kocsirendezők, vonatfékezők és a munka folytatását kívánó hivatalnokok és szolgálati főnökök között. Akik vonakodtak, azokat a sztrájkolok kényszerítették a munka abbahagyására. 20-án reggel csatlakoztak a sztrájkhoz a keleti pályaudvar dolgozói. Április 20-án kora délelőtt a MÁV több ezer kilóméteres vonalain megszűnt minden forgalom. * A fővárosi és a nagygyűlésre Budapestre érkezett vasutasok április 20-án a kora reggeli órákban még három helyen, a Hermina úti »Reklámkert«-ben, a »Trieszti nő«-benés a zuglói Schatz-féle nagy sörcsarnokban gyülekeztek. A »Trieszti nő« és a »Reklámkert« vendéglőkből azonban még 20-án délelőtt átmentek a sztrájkolok a Zuglói sörcsarnokba ^•. • ^t és ott ütötték fel a budapesti vasutasok a végleges sztrájktanyát. »A Schätz kocsma hatalmas kertjében sok ezer vasutas tolong — írta az 4h& • Egyetértés a sztrájktanyáról írott tudósításában — számukat megállapítani képtelenség. Aki hat-nyolc ezerre teszi meg a szabadban tanyázó, szokatlanul nyüzsgő tömeget, csakúgy téved mint a sztrájkvezetők, akik 15—16 ezer emberre becsülik a tábort. . ,«

55 A sztrájktanya igen szemléltetően bizonyította, hogy a sztrájkolok alaptömegét a mozdonyvezetők és a vasúti szolgák alkotják. A tudósítások szerint »... a kabátos sztrájkolok, a tisztviselők szinte elvesztek a nagy tömegben. Csak éppen be-be néznek a tanyára, aztán visszatérnek a városba.«

56 A sztrájktanyán levő vasutasok zöme szolga és kisfizetésű altiszt. Igen sok a fűtőházi dolgozó. Az Egyetértés szerint a fővárosi sztrájktanyán majdnem minden második ember mozdonyvezető. Számuk megközelíti a háromezret.

57 390