Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten

és mennyire tudják magukat függetleníteni a polgári befolyás alól, mikor és mennyire képesek szervezetileg kapcsolatot teremteni a szocialista munkásmozgalommal. Ezt a harcot a vasúti proletariátus különböző rétegeinek olyan időszakban kell megvívnia, amikor hazánkban a Szociáldemokrata Párt vezetői többségének opportunista magatartása akadályozza azt. A magyarországi szocialista munkásmozgalom vezetőinek ezt az — enyhén szólva »közömbös« magatartását mutatja a budapesti vasúti munkásság 1903. évi július hó 26-án megtartott nagygyűlése is. A budapesti Központi Városháza tanácstermében megtartott »gyűlésen ezrével jelentek meg a MÁV munkásai«.

22 A résztvevők többsége a budapesti műhelyek és fiókműhelyek munkásai közül került ki, de képviselve voltak a pályafenntartási, raktári és a napibéres forgalmi szakmunkások is. A vidéki vasúti munkások küldöttei is megjelentek. »A gyűlésen a vasúti munkások mozgalmuk vezetését tüntetőleg a szocialisták pártjára bízták.«

23 A szaktanács képviselői elvállalták, hogy a vasúti munkások memorandumát átadják a miniszternek, s megígérték, hogy »három hét múlva ismét összejövünk és referálunk« az eredményről.

24 A három hét eltelt, de a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács egyáltalán nem gondolt új gyűlés összehívására. A memorandumot csak öt hónappal később, a vasúti munkásság újabb és újabb sürgetésére adták át a kereskedelmi miniszternek. Újabb gyűlést pedig csak akkor hívtak össze, amikor a vasúti munkások minden rétegénél, de különösen a mozdonyvezetőknél és a szolgáknál igen határozott formában vetődött fel a sztrájk gondolata, mint követeléseik kiharcolásának egyedüli eszköze. Az ipari és mezőgazdasági munkások századeleji nagy — többnyire győzelmes — sztrájkharcainak hatására érlelődött a sztrájk gondolata a mozdonyvezetők, a vasúti szolgák és az alsó kategóriájú altisztek körében. A sztrájk gondolatának terjedésében nagy szerepet játszottak azok a hírek, amelyek a különböző országok vasutas sztrájkjairól érkeztek hazánkba. 1904 januárjában és februárjában az egész országban megmozdultak a szolgák és az altisztek. »Szervezkednünk kell és az összes vasutasoknak mint egy embernek kell odakiáltani az intéző köröknek : jogot és kenyeret. . .« — olvassuk a vasutasok egyik kiáltványában.

25 Azt a hírt, hogy a vasutasok sztrájkra készülnek, a fővárosi napilapok először 1904. február 18-án közölték. A Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava elsőnek foglalt állást a sztrájk ellen. »Az ország egyik részében annyira betelt keserűséggel a vasút alkalmazottak pohara, hogy már a munka abbahagyásáról beszélnek, kötelességünknek tartjuk őket saját érdekükben figyelmeztetni, hogy bármily elviselhetetlen is helyzetük, bármennyire jogos is elkeseredésük, még se ragadtassák el magukat olyan cselekedetre, amely későbbi győzelmüket kockára teszi. Várjatok még. . ,«

26 382