Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy István, Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákócziszabadságharcig

leigázása felé. Ennek következtében az ország területe zsákmányra éhes katonatisztek vadászterületévé válik, kik a töröknél is nagyobb mértékben zsarolják ki a lakosságot.

3 Az osztrák államháztartás a nagy katonai kiadások, a költséges barokk udvartartás, pazarlás és a vezető hivatalnokok korrupciója miatt súlyos válságban van ezekben az időkben, s a pénzügyi krízis levezetésére, a felduzzasztott katonaság ellátására a visszahódított területekből kipréselhető jövedelmeket szándékoznak felhasználni. E jövedelmek megállapítására, az anyagi források felkutatására, a könyörtelen kizsákmányolás megszervezésére a bécsi udvari kamarát használják fel.

4 Ezért a tervek végrehajtására, a kamarai jövedelmek beszedésére, egyben az új szerzemények felett a hatósági jogkör gyakorlására közvetlenül a visszafoglalás után, még 1686-ban felállítják a bécsi kamara végrehajtó szerveként az 1690-ben adminisztrációvá átalakult budai kamarai inspektorátust. Az új hatósági szerv felállítása nemcsak a gazdasági kiaknázást biztosítja az osztrák kormányzat számára, hanem az ország területi megosztottságát is fenntartj a s ezáltal a bécsi gyarmatosítók berendezkedési terveit megkönnyíti.

5 Budán e politika jegyében indul meg a városi élet 1686 őszén. Egyelőre a katonaság, mégpedig a budai várparancsnok a mindenható úr, a város első lakói is katonák. Beck Menyhért Lipót várparancsnok közvetlenül csak az uralkodónak, a bécsi haditanácsnak, illetve Iyotharingiai Károly fővezérnek van alárendelve, még a hadbiztosságtól sem köteles utasítást elfogadni. A katonaság foglalja le egyelőre az összes jövedelmeket, a lakható házakat, látja el a város primitív közigazgatását és a bíráskodást, indítja meg elsősorban a Vár újjáépítését. A katonaság kizárólagos uralma azonban a bécsi körök számára sem kívánatos, ennek ad hangot Vorster hadi élelmezési igazgató, amikor felhívja a figyelmet a kamarai gazdálkodás megszervezésének a sürgős voltára, különben a kamarát illető jövedelmeket és hasznot a budai helyőrség tisztjei fogják maguknak kisajátítani. A figyelmeztetést gyors intézkedés, követi, 1686 szeptemberében kinevezik Werlein István János érsekújvári élelmezési biztost budai kamarai inspektornak, s megbízzák Buda, illetve a visszahódított területek »kamarai« megszervezésével. Werlein egyébként már 1685 óta e kamarai újjászervezés szakembere, aki láthatólag széleskörű tapasztalatokat szerzett e munka terén. Werlein lemondatja Beck budai várparancsnokot a kincstári jövedelmekről, s ezek helyett a parancsnok 150 Ft havi tiszteletdíjat kap.

6 A bécsi udvari kamara 1686. november 5-én bocsátja ki hivatali utasítását a kamarai igazgatás megszervezésére vonatkozólag. Ez az instrukció a bécsi neoacquistica politika jellegzetes terméke. Kifejti először is a már említett elvet, hogy Budán a hadijognál fogva minden birtok és jövedelem az uralkodó, illetve a kincstár tulajdona, mivel a város elfoglalása nagy anyagi áldozatokba került, és majd felépítése is tetemes költségeket fog igényelni. Az utasítás szerint minden haszonvétel és szolgáltatás, minden katonai és egyházi vagy más igény kizárásával további rendelkezésig a kincstárt illeti meg. A kamarai inspek34