Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Soós Gyula, A budapesti Petőfi-szobor felállításának körülményei
26 Haldokló Petőfi, égetett agyag, 34 cm, Országos Szépművészeti Múzeum, lt. sz. : 8370. átvétel az Országos Történeti Múzeumtól 1943-ban. — Petőfiszoborvázlat, gipsz, 52 cm, sötét színűre festve, Országos Szépművészeti Múzeum, lt. sz. : 52 252, vétel 1952-ben. — Petőfi-szoborvázlat (felemelt jobbkarral), terrakotta, 34,3 cm. Jelezve a talapzat jobboldalán : »I. M.« Országos Szépművészeti Múzeum, lt. : 3364, vétel 1876-ban. — Petőfi-szoborvázlat, gipsz, 53 cm Országos Szépművészeti Múzeum, lt. sz. : 3399, ajándék Brnst Lajostól 1894-ben. 27 Petőfi-szoborvázlat, gipsz, 54,5 cm, sötét színűre festve, Fővárosi Történeti Múzeum, lt. sz. : 18 367. 28 Petőfi-szoborvázlat (szívére tett jobbkézzel), gipsz, másfél életnagyság. Rimaszombati—Rimavská Sobota-i Múzeum. 29 Petőfi-szoborvázlat, terrakotta, Kassai — Kosicei Múzeum, lt. sz. : 3463, Izsó Miklós özvegyének ajándéka. — Petőfi-szoborvázlat, terrakotta, Kassai — Kosice Múzeum, lt. sz. : 3549, Izsó Miklós özvegyének ajándéka. 30 Petőfi-szoborvázlat (egész alak), gipsz, 63 cm. Helye ismeretlen, Izsó Miklós főszöntvényeinek árjegyzéke, az Orsz. Ltár letété az Országos Szépművészeti Múzeumban, XIV. 1015. sz. 31 Budapesti Hírlap 1882. okt. 15. 32 Vasárnapi Újság 1873. 5. 1. 33 Uo. 4. 1. 34 Uo. 564. 1. 35 A szobor fényképe az Országos Szépművészeti Múzeum Adattárában található. 36 Budapesti Hírlap 1882. okt. 15. 37 Gerlóczy— Amtmann i. m. 16. 38 A szoborbizottságot 1875 július 31-én tartott ülésén a következő tagokkal bővítették ki : Podmaniczky Frigyes, Liptay Béla, Schulek Frigyes, Weber Antal, Pucher József. — A nagybizottság Huszár műtermében 1877. október 27-én tartott ülésén vitát folytatott a vázlat elfogadásáról. A többség azon a véleményen volt, hogy Petőfit nem szabad teljesen nyugodt magatartással a közönség elé állítani, továbbá megengedték azt is : művészi szempontból lehetséges, hogy a szobor akciót fejezzen ki. Gerlóczy— Amtmann i. m. 21. 39 Soós Gyula, Huszár Adolf. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954, 225—227. Gy. Soós DIE UMSTÄNDE DER AUFSTELLUNG DES PETŐFI-DENKMALS IN BUDAPEST Eines der bekanntesten Denkmäler am Pester Donaukai stellt den Dichter des Ungarischen Freiheitskampfes, Alexander Petőfi, dar. Es ist nicht nur als ein Denkmal der Pietät für die Revolution von 1848 und ihren Poet beachtenswert, sondern auch von bedeutendem künstlerischen Wert, und eines der schönsten Denkmäler unserer Hauptstadt. Die Umstände der Ausführung der Statue und die Kämpfe der Politiker für die ungarische Unabhängigkeit sind eng miteinander verknüpft. Die Bewegung, die die Aufstellung eines Petőfi-Denkmals forderte, entstand im Jahre 1860, auf die Initiative des aus der Emigration heimgekehrten Geigenvirtuosen Ede Reményi, und fand schnell Nachklang im ganzen Land. Die reaktionären Kreise, mit den österreichischen Unterdrückern an ihrer Spitze, versuchten die Errichtung des Denkmals auf jede mögliche Weise zu verhindern. Nach dem Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn im Jahre 1867, als sie sich der Unmöglichkeit 342
