Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

sokkal mégsem tagadhatja meg, hogy a XIX. században jött létre. Ebbe a három mezőbe kellett volna eredetileg freskónak j önnie. A horony nyugati medaillonjai kerek ablakok. A teremben nem voltak bútorok, csak a falak mentén előbb pamlagok, majd vörös bársonnyal bevont, támlanélküli fehérarany ülőkék. Padlója világos-sötét keményfakockákból állt, melyeket egymást metsző, hullámos vonaldíszek kötöttek össze. Ezt a termet örökítette meg Benczúr Gyula Mílléniumi kódolás című, hatalmas, sajnos elégett vásznán. A felső négyszög főlépcsőjéből a díszterembe vezető első előterem keleti falába illesztették három ablakának elfedésével Engerth Edward bécsi festő-tanárnak, az ottani régi képtár igazgatójának megmentett, óriási, földig érő vásznát, a hetvenes évekből származó Zentai csatát (42. kép). Balról magas kőtalapzaton levett kalappal a keresztény győzők, Savojai Jenő, mellette ülve a sebesült Iyotharingiai Károly, alatta osztrákok és elesett törökök. Jobbról a talapzat alatt két lovas hírvivő rohan, a világos mentében levő az Ad regem címzésű levelet lobogtatja. Háttérben a katonák méglövöldöznek, jobbról a magasban már harsonáznak. A festő neve alul egy kövön az elesett török tarfeje alatt. A fehérmentés hírvivőt Engerth szemben, olyan rövidülésben ábrázolta, hogy mindig szembe lovagolt a nézővel. Másik képe egy kisebb teremben az 1867-i koronázást ábrázolta (43. kép). Az uralkodó 2 ablakos trónszobája (kihallgatási terem) a nagy rizalit északi keskeny oldala sarkán volt (44. kép). A trón kárpitja égő vörös brokát, a királynéé fehér ezüst szövet, baldachinjuk aranyozott szobrászmunka. Hálószobáik a rizalit közepén a Duna felé, 5 ablakos szalonjuk külön a két sarkon. Weiss szerint mindenütt XV. Lajos-stílus uralkodott, a termek belső kialakítása hazai iparosaink legkitűnőbb munkája, kerülték a túlgazdagságot, a nemes egyszerűség méltó az uralkodó házhoz. Az udvar felé a díszterem azonban nagyszerű. Hölzer és Lang rajzai megmaradtak a Városépítési Irodában. A szobrászi díszítés La Vigne-től, a fehér-sárga műmárványozás Moosbruggertől, az aranyozás Zentnertől származik. Hidegebb időkben szőnyegek fekszenek a termekben, a lépcsőkön, folyosókon. A díszterem mögött kisebb világító udvar, mellette a király titkos lépcsője vezetett a II. emeletre. Az északi négyszögben a kápolna előtti egy ablakos szobában őrizték 1790 óta a királyi jelvényeket, mellettük két ablakos helyiségben a koronaőrség. Maga a 3 téregységű, sarkain pilaszteres, csehboltozatú, egyenes záródású szentéllyel ellátott kápolna az északi négyszög nyugati oldalát foglalta el. 1769-ben szentelték föl. Oltárképei, különösen Krisztus a kereszten Vinzenz Fischernek voltak érdemes alkotásai. Jobbfelé az udvarban csatlakozott hozzá a tojásdad alakú Szt. Jobb-kápolna. A hozzávezető nagy átjáró ívet a kárpitot magasba emelő angyal díszítette. Itt őrizték 1771 óta Szt. István jobbját.

42 A palota II. emeletén, a déli négyszögben Albrecht lányainak egy-egy szalonból, egy-egy hálószobából álló 2 öl és 4 láb magas lakosztálya, a főudvarmester és az udvarhölgyek lakása már egyszerűbb kivitelű. Külön 325