Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

Óra-villából szemléli az ostromot. Majd Komáromból hozat 18 és 24 fontos ágyúkat, öreg tarackokat és újra fölveszi az ostromot. . . Alig ütöttek azonban rést a fehérvári kapunál, Hentzy hevesen kezdi Pestet lövetni. »A pompás építményű Duna-sort — mint Görgey jelenti (Horváth Mihály) — több helyen egyszerre fölgyujtá. A tűz, a nagy szél által élesztve, csakhamar elterjedt s Pestnek legszebb részét rommá hamvasztotta. E látvány borzasztó volt! Az egész várost lángtenger borította — nincs toll, mely e látványt egész valóságában leírhatná.« Görgey annál szentebb kötelességének tartotta a fővárost az emberiességből kivetkőzött ellenségtől minél hamarább fölszabadítani. »A Dunasoron 40 ház, közttik a képviselők gyűlése helyéül szolgáló palota — Pollack Vigadója — is rommá lövöldöztetett.« A bosszús Görgey viszonzásul a vár középületeit gyújtja föl, a pesti nép pedig, feledve, hogy saját városa pusztul, Kossuthot és Görgeyt éltetve, ujjongó örömmel üdvözli a lángokat, melyek a királyi palota ablakait nyaldossák. A május 15-i sikertelen éjjeli ostrom után, mely a várbeliek által fölgyújtott Víziváros világánál folyik, Görgey május 21-е éjjelén újabb rohamra indítja csapatait, ezúttal eredménnyel. A fehérvári kapunál ütnek rést, reggel 5 órakor az olaszok kitűzik a fehér zászlót, de utána még rettentő utcai harcok folynak. Szekulics ezredes zászlóaljával Pestről a Lánchídon át Budára akar nyomulni, mikor azonban a híd közepére ér, iszonyú dörgés rázza meg a levegőt. Alnoch császári ezredes gyújtatta meg az aknát, mely a híd fölrobbantására volt hivatott, az akna azonban szerencsére rosszul teljesíti kötelességét, »a dicső művet« alig sérti meg, ellenben a vandál tett végrehajtóját elpusztítja. Megcsonkult hulláját félig megégve találták meg. Reggel 7 órakor a vár minden pontját elfoglalják, az ellenség leteszi a fegyvert. Hentzy pár óra múlva az ápolás ellenére belehal a résnél kapott sebeibe. Görgey a várat a kormány tudta nélkül rombolni kezdi. Hálaadó imák magasztalják súlyos véráldozatot szenvedő csapatainkat, melyek — mint hirdették — a világszabadság bástyái lettek. Sajnos, alig 2 hónapig birtokoltuk Budát, július 22-e körül föl kellett adni a várost, az osztrákok ismét bevonultak. A főudvarmesteri hivatal augusztus 28-án 3035. sz. a. Bécsből két építési ellenőrt — az egyik Josef Lang, a későbbi palotakapitány — küld Budára az összelőtt várpalota és melléképületeinek megvizsgálására. A háború miatt hajón 2 nap alatt teszik meg az utat és báró Geringer Károly, Magyarország polgári commissariusa meglepetésére szeptember 1 -én már Budára érkeznek. Szeptember 14-én innen számolnak be kiküldetésükről, és a főudvarmester november 24-i 4541. sz. fölhívására Lang december 12-én teszi meg a legszükségesebb munkákra vonatkozó, szobáról szobára szóló jelentését.

12 Több melléképület az ostrom alatt elpusztult, közttik a várta, vagyis a katonai őrség és a koronaőrség tanyája és a várfalakon kívül a kocsiszínek. Helyreállításuk, kiépítésük sürgős és kívánatos. Lang költségvetést és terveket is mellékel jelentéséhez. A várta a palota felé földszintes lenne, nyugat felé 2 emeletes, és egy tengelye kiugornék 310