Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán

YBL ERVIN A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán Minden ország lakóinak kötelessége a hazájuk területén levő, jelentősebb műalkotások megőrzése és ismertetése, még akkor is, ha nem az ő szellemi tulajdonuk, ha más országok fiainak a munkája. Éppúgy tartozunk az itt dolgozó középkori, reneszánsz és barokk mesterek, németek, olaszok, franciák, vagy a XVIII. századi Lucas Hildebrandt, Raffael Donner, egy Maulbertsch alkotásait tudományosan földolgozni, mint a későbbi, magyar művészek munkáit. Nincs kivétel ez alól akkor sem, ha a volt budai várpalotának a múlt század derekán történt átalakításáról kell szólnunk (22. kép). Bár a munkák még István nádor idejében kezdődtek, folytatásuk elnyomatásunk legsötétebb idejére esik. Kizárólag osztrák művészek műve, de a mi fővárosunkat díszítette, és a vele kapcsolatos adatokat is két évtized óta az Országos Levéltár őrzi. A kizárólag német nyelvű iratokat az osztrákok 1932-ben a velencei egyezmény végrehajtásával szolgáltatták ki nekünk, s azokat most rendezték az Országos Levéltárban.

1 A mi feladatunk tehát ezek világában az újjáépítés eredményeit ismertetni. 1820-ban az Országos Építészeti Igazgatóság vezetése alatt, Mária Terézia palotájának közepére 120 000 Ft költséggel III. emeletet terveznek »bizonyos esztétikai fogyatékossággal«, mint később megállapítják.

2 1846. november 12-én pedig a kamarai elnöki pénztárnak 335 000 Ft-ot bocsátanak rendelkezésére a palota és a hozzátartozó melléképületek kiépítésére.

3 Ebben az évben nevezte ki az uralkodó István főherceget, József nádor fiát Magyarország királyi helytartójává és a budai várban méltó lakásáról is kívánt gondoskodni. Az átalakítási terveket Rupp László, bécsi Hofbaumeister-Ingenieur (Kohlmarkt 281. sz. a.) készíti és ő vezeti 1849 áprilisáig az építkezést. Kivitelező építőmester a pesti Zitterbarth Mátyás, Moczka Ferenc pedig az építési felügyelő. Ruppnak Grünne gróffal, István főherceg főudvarmesterével 1847-ben kötött szerződését, sajnos nem találtuk meg, ez évenként 4000 Ft tiszteletdíjat biztosított Ruppnak a munka tartamára.

4 Ő szélesíti meg a dunai homlokzat közepén a négy oszlopos kolonnádot hat oszlopra (23. kép) és ő készíti az udvari középrizalit helyreállítási terveit a bábos mellvéddel.

5 A hat oszlopos kolonnádnak négy oszlopossá való visszaállítása, mint azt napjainkban tervezik, esztétikai bűn lenne. Mária Terézia 20* 307