Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez
66 Az árutermelés fejlődésével a feudális cehrendszer nem tudott versenyt tartani. A termelőerők fejlődése ellentétbe került a céhrendszer zártságával ; a céhek taglétszámát rögzítik. Növekszik a kontárok száma, vidéken is. Nem véletlen, hogy az 1839-ben Újpesten lakók nagyrésze falusi eredetű, ez kapcsolatban van az eredeti felhalmozás egyik jelenségével, a falusi lakoság földtől való megfosztásával. Vö. Marx ; A tőke. I. köt. Bp. 1949, 775. kk. Ez a folyamat történetírásunkban ismert, így nem foglalkozom vele részletesen. L. pl. Ungár László, Szempontok a magyar polgári osztály kialakulásának vizsgálatához. (Továbbiakban : Polgári osztály.) Századok (1942) 313. — Hajnal István, Az osztálytársadalom. Magyar Művelődéstörténet. Bp. é. n. V. köt. 177. — Mérei Gyula, A magyar céhrendszer 1848 előtt. Századok (1948) 62, 71. A vidéki iparra : Uo. 72. kk. Mérei, Iparfejlődés. 53, 77. kk. Kétségtelen, hogy a céhrendszer elzárkózása már a XV. században elkezdődött (vö. Szűcs Jenő, Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955, 125. kk.), azonban a feudalizmus válsága idején még nyomasztóbban nehezedett az akkori ipari életre az idejét múlt céhszervezet. 67 Kosa i. m. 13—17, 217. — Ungár, Céhrendszer. 175. — Uő., Polgári osztály. 324. — Mérei, Iparfejlődés. 53. — Haussherr i. m. 377. kk. 68 Vö. (noha későbbi adat) ü. 1844. 36. 69 Szép Mihály dunakeszi plébános 1840. okt. 10-én kelt jelentésében elmondja, hogy a káposztásmegyeri pusztán »... limiti Pestiensi contiguo, penes viam regiam, novam Coloniam exurexisse. Jam prioribus annis complures domus ibidem a Quaestoribus et Opificibus praeprimis Judaeis aedificatae sunt, nunc etiam continuo aedificantur. Judaei, prout Nótárius Loci mihi extradedit, qui Nro sunt 137, ast Catholicos habent plerumque famulos famulasque, effective actu 19-em, catholici autem, qui 75 sunt Nro, 10-emhabent domus.« (Váci püspöki levéltár. Plébániák. Fót.) 70 Reich i. m. 68. 71 Jkv. I. 1. (1840. ápr. 5.) A szerződést Ugró két helyen is kiadta. Borovszky i. m. II. köt. 472—474. és saját i. m.-ben 12—17. Az első közgyűlés jegyzőkönyvét is leközölte. Borovszky i. m. II. köt. 471—472. és Ugró. i. m. 18—19. 72 Mint »A 100 éves Újpest« írja (3.). Hasonlóan Borovszky i. m. II. köt. 474, 478. — Ugró i. m. 17. —Reich i. m. 59. stb. 73 Újpest nem volt jogilag község és a szerződés sem tette azzá. 1848-ig pusztaként szerepel az összeírásokban. Helyzete lényegében azonos volt a földesúri majorsági földekre telepített jobbágyokéval. (Vö. Ember Győző, Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Bp. 1949, 7.) A földesúr csak a növekedő Újpest belső igazgatását akarta szabályozni, nem akart neki községi jogállást biztosítani. 74 Pest m. népességstatisztikája, illetve Orsz. Ltár. Htt. Et. Dep. Pub. pol. 1847. 14. 99. 75 Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Vaciensis. Vác, 1842, 21 ; 1846,23. 76 Azért készítettem 1842-ből táblázatot, mert ez évre van már adat az ügyészi iratokban, és van adat a kr. lakónyilvántartókönyvében. Ezenkívül van Summás táblázat is. Felhasználtam még az anyakönyveket és egyéb iratokat az ПОА7РЯ.11». ЯЙ Я.ПП7 77 Ugró i. m. 116. 2. sz. Áll. Ltár. Úrbéri térképek. 34. (1864.) 78 E. a térképet Borovszky i. m. II. köt v 481. Azzel a különbséggel, hogy a Gyáli pataktól délre fekvő temető már ekkor Újpesthez tartozott. 79 Fekvésükre 1. pl. az idézett úrbéri térképeket és az 1868-as Lindleyféle csatornázási térképet. (Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályán) Ugró i. m. 284. 80 Ugró i. m. 28—29. —Jkv. XVI. 2. (1844. jún. 20.) 81 Örkényi Ferenczy i. m. 105. — Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben. Darmstadt, 1856, 1. köt. 162. — Galgóczy i. m. III. köt. 147. 82 Borovszky i. m. II. köt. 473. — Ugró i. m. 13. Jkv. XX. 1. (1846. jún. 21.) 83 Bérházakra 1. : Reich i. m. 68. 81 Ü. 1845. 10. Pjkv. 96. (1845. máj. 21.) 301
