Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

meg itt. A kiskereskedők részben házalók voltak, és az országot járták,

68 részben a környéknek árusítottak. Ezeknek az ide került kisembereknek egy része szintén zsidó volt.

69 A telepen lakókon kívül voltak olyan pesti kereskedők és egyéb lakosok, akik csak házakat építettek, s azokat bérbe adták, de ők maguk nem laktak itt. Állítólag volt 20—25 lakásos bérház is.

70 Az itt letelepedett lakosok egyénileg tisztázták a földesúrral a jogviszonyt, bizonyos bért fizettek a telekhasználat, italmérési jog fejében. Azonkívül Mildenberger a sörfőzési, Iyővy a bőrgyártási és kereskedési, Neuschloss pedig a fakereskedési engedélyért külön szerződött a gróffal. Ilyen volt Újpest állapota 1840 tavaszán, amikor a földesúr szükségesnek vélte általános érvényű szerződés kiadását, hogy ezáltal is több lakost csábítson a telepre. Nem adott lényegében új jogokat, és kötelességeket, hanem csupán a gyakorlatban az egyes lakosok és az uradalom között fennálló jogviszonyt foglalta írásba. Azonban az, hogy a telepeseknek részben önálló közigazgatást és ítélkezést biztosított, új volt. A »szerződés« kihirdetésére összehívták a »gyarmat« lakosait, felolvasták és megmagyarázták.

71 A »szerződés« ezek szerint a község és lakosai jogainak és kötelességeinek a földesúr által egyoldalúan megállapított összeírása. A szerződésnek lényege, hogy ad néhány polgári jellegű szabadságjogot is a telepen anélkül, hogy ezzel saját feudális földesúri jogát lényegesen csorbítaná. így átengedi a kocsmajogot. A legfontosabb pontjai az ipar és kereskedelem szabadságát kívánják előmozdítani. Ipari téren, minden megkötés nélkül engedélyezi bármilyen gyár alapítását, és bármely ipar gyakorlását (I. 3. p.). Minden telepesnek előre alá kell magát vetni azon szabálynak, hogy sem céhet nem szabad alapítani, sem pedig az ipart megszorító kiváltságos leveleket nem szerezhet (II. 8. p.). A kereskedelem terén hasonló szabadságot ad (kivéve az épületfakereskedést (I. 3. p.). A Dunán szabad kikötőt engedélyez (I. 4. p.), a hitellehetőségek megkönnyítése végett gyors bírói eljárást hoz létre (II. 9. p.). A község autonómiája is elősegítőjea szabad ipari fejlődésnek, így vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül választható minden házbirtokos (III. 1. с. p.). Az iparos-kereskedő jelleg megtartása az oka annak a pontnak, hogy csak házhelyet ad, külsőség nélkül (I. l.p.)Ezek a jogok azonban szemmelláthatóan nem mindenkire, hanem csak egy szűk, házbirtokos rétegre vonatkoznak. A községi autonómiának csak a háztulajdonosok a részesei, az átengedett földesúri jogokat, a kereskedelem szabadságát csak ők gyakorolhatják, ők alapíthatnak gyárakat. A zsellérek (itt : házzal nem bíró lakosok) csak a kézműipar terén gyakorolják a fenti szabadságjogokat. Ezen túlmenően is védi a szerződés a házbirtokost. Nem engedi a 300 négyszögöles háztelket felosztani, de egy személy több háztelket is kaphat (II. 10. p.). Ezzel el akarja érni, hogy a házbirtokos réteg gazdasági ereje ne csökkenjen, illetőleg a község vezetőségébe házbirtokos mivoltuk révén ne kerüljenek be anyagilag már lecsúszott egyének. A házzal szabad rendelke284