Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kubinyi András, Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez

Újpest fejlődése során az Istvánhegyet két oldalról bekerítette, és ezért 1864-ben Újpesthez csatolták.

22 (20. kép.) Az Istvánhegytől délre a pesti határig elterülő vidéken a harmincas évek elejéig nem találunk települést. A földesúr is csak legelő formájában hasznosíthatta, mert a homokos, sivár terület nem volt alkalmas földművelésre. Közvetlenül a határon, de már Pesten állott a határkocsma (Pester Hotter Wirtshaus). Kellemes vasárnapi kirándulóhelye volt a főváros lakosainak.

23 Mildenberger, akinek régebben Szentendrén sörfőzdéje volt, arra a gondolatra jött, hogy alkalmas és hasznos volna neki ott sörházat építeni és engedélyért folyamodott a földesúrhoz, azt és az italmérési jogot elnyerve 1831-ben felépítette a sörházát. Az épületet csak deszkákkal, belülről sárral bemázolva csináltatta. A ház a sörfőzdéből, kocsmahelyiségből, vendégszobából és saját lakásából állott. Telkét fákkal ültette körül. Néhány év múlva vályogból készült épülettel cserélte fel a deszkabódét.

24 Ez a határkocsma mellett, a Gyáli pataktól délre, a Váci úttól keletre állott körülbelül mai Váci, Ságvári, Bocskai utcák, és a vasút által határolt területen.

25 1834-ben felmerült egy »zsidó gyarmat« alapításának gondolata ezen a vidéken.

26 Azonban nem alakult meg, mert nem jött össze 150 vállalkozó. (Ennyit akart volna az uradalom vezetősége.)

27 A pusztának a Mildenberger-féle sörház környékére eső részére fokozatosan mégis telepedtek zsidók. így pl. 1835-ben a Lővy-testvérek bőrfeldolgozó üzemet létesítenek, szemben a Mildenberger-féle házzal a Gyáli pataktól északra, a Váci úttól keletre, a Palotára vezető úttól (mai Árpád út) délre.

28 Majd 1836-ban Neuschloss Izsák és Bernát fakereskedők költöznek ide, akik Lővyékkel szemben, a palotai út (Árpád út) és a Váci út sarkán állítják fel falerakatukat.

29 A beköltöző zsidók legnagyobb része Nagysurányból, Nyitra megyéből származott. Lővyék is ide valók voltak. 1836-ban már előimádkozója is van a kismegyeri (ahogy a telepet akkor nevezték) hitközségnek.

30 A zsinagógát a földesúrtól kapott 600 öles telken Lővyék és Neuschlossék 1839-ben építik fel.

31 A zsidókat lassan más letelepedők is követték.

32 így kezdődött a tulajdonképpeni Újpest kialakulása. (21. kép.) Az egyre növekvő telep (amely a Palota irányába haladó út és a Váci út keresztezésénél jött létre) lakosai 1837-ben már italmérési jogért folyamodtak az urasághoz, aki úgy látszik, hozzá is járult, hogy minden háztulajdonos szabadon gyakorolja ezt.

33 Noha a telepnek sok kárt okozott az 1838. évi nagy árvíz,

34 amely Pesten is nagy pusztítást okozott, azonban mivel Újpesten olcsóbb volt az építőanyag és a telek, mint a fővárosban, ezért Pestről többen kiköltöztek.

35 A lakosság gyarapodása temető nyitását is szükségessé tette. Az egyházi anyakönyvek a temetőt 1839-től emlegetik.

36 Ha meg akarjuk állapítani a telep lakosságának számát, nehézségekkel találkozunk. Forrásaink nem fedik egymást.

37 így csak megközelítő, viszonylagos eredményeket kaphatunk. Az alábbiakban igyekszem a rendelkezésemre álló források alapján, az 1840 előtti lakosokról 279