Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

121 Rekt. 1845/49. X22 Az utasítás könyvtártani szempontból való ismertetése külön tanulmányba kívánkozik. 12 3 Az osztrák szabályzatból Toldy csupán szakmai részeket vett át. Fogalmazása — különösen a könyvtárhasználatra és az olvasóteremre vonatkozó §-ok — az osztrákénál szabadabb szellemű. i

24 Htt. Közokt. 1848. 14. kf. 14a. X26 Utasítás a M. Academiai Könyvtár tisztviselői számára. Egyetemi Ny. Buda, 1848, 31. 126 EK »Könyvtárutasítás« kcs. Olvasótermi szabályzat. 127 Nem érinti természetesen a rendelkezés a »tiltott könyvekkel« kapcsolatos felsőbb utasításokban foglaltakat. i

28 EK »Jelentések« kcs. Nádori jelentés C/I. pont. i

29 Htt. Litt. pol. 1820. f. 8. p. 91. — Rekt. 1837/179. és Tóth i. m. 53. 130 МХА. MSS. Tört. 4r. 27/18. I" Uo. Tört. 4r. 29. 1

32 Uo. Tört. 2r. 14. 1

33 a) Vitája Szontagh Gusztávval, ennek »Tudomány, magyar tudós« c. cikke felett : Új Magyar Múzeumi. (1850—51) 469—486, 663—695. b) Visszapillantás tudományos állapotainkra kapcsolatban a régi s új tanrendszerrel. (Egyetemi tanévnyitó beszéd 1863. okt. 5.) Egyetemi Ny. Bp. 1863, 23. c) Tudománybéli hátramaradásunk okai s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása. [MTA Ért. Nyelv és Széptud. I (1867—1869) V. az.] Pest. 1868. 1

34 Az egész kérdésre 1. : Tóth i. m. valamint Htt. Közokt. 1846. 14. kf. 20. és Rekt. 1846/283. 1

35 EK 1848. máj. 4. 1

36 Rekt. 1849/6 és EK 1849. márc. 6. A. Tóth DIE UNIVERSITÄTSBIBLIOTHEK VON PEST AUF DEM WEGE MODERNER ENTWICKLUNG (Die ersten Amtsjahre Franz Toldys als Direktor der Bibhothek) 1843—1849 Die im Jahre 1635 gegründete BibHothek der Universität von Pest konnte bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts wegen materieller, personeller und organisatorischer Schwierigkeiten im kulturellen Leben des Landes und der Hauptstadt nicht die Rolle einnehmen, die ihrer, als der damals einzigen allgemeinen öffentlichen Bibhothek harrten. Die BibHothek war auch nach den damahgen Begriffen keine moderne wissenschaftliche Bibliothek. Die Lösung dieser aus kulturpolitischen und bibliothekarischen Gesichtspunkten zugleich wichtigen Aufgabe wartete auf Franz Toldy, dem ausgezeichneten und vielseitigen Gelehrten und wissenschaftlichen Organisator, dem Sekretär der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, der in den Jahren 1843—74 Direktor der BibHothek war. Bei seiner Ernennung verfügte Franz Toldy schon über gründliche theoretische und praktische Kenntnisse im Bibliothekwesen. Die einschlägige FachHteratur des Auslands war ihm restlos bekannt, er befasste sich mit dem Gedanken eines Handbuches der Bibliothekskunde und stampfte die Bibliothek der Un274