Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

katalógushálózat elégtelen volta a személyzeti viszonyok következménye. Mindennek ellenére azonban a kérdés megoldása csupán az 1848. évi minisztérium erélyes fellépésére született meg. Az uralkodó — hosszú évekig tartó, már-már reménytelennek látszó küzdelem után — 1845 elején engedélyezte ugyan a két őri állás betöltését ;

109 mivel azonban a két új állás betöltésének tisztán gyakorlati és a könyvtár szervezeti szabályzatának elvi ügye egy iraton futott a hivatali apparátusban, az őri állások ügyében is csak 1847-ben történt döntés.

110 Két lij őri állást engedélyezett ekkor a kancellária 800, ill. 700 Ft fizetéssel és szállással ; Toldy ekkor már pótlékkal évi 1000 Ft-ot kapott. Ugyanekkor engedélyezték az írnoki állások új elnevezését — fizetésváltoztatás nélkül, s bevallottan azzal a céllal, hogy így ezek az állások nagyobb vonzóerőt gyakoroljanak a tudományos tekintéllyel rendelkező pályázókra. A két állásra 66 pályázat érkezett be, ezek elbírálását azonban már az alkotmányos kormányzati szervek végezték el. A könyvtár életében a forradalmi idők személyzeti téren jelentették a legnagyobb változást. 1848 júniusában végre megtörtént a kinevezés a két őri állásra: I. őr Reguly Antal,

111 II. őr IyUgossy József, a debreceni református kollégium könyvtárosa lett ; az újonnan létesített III. őri állásra Hanák János pesti tanár kapott kinevezést.

112 Tisztek Csery és Vargay maradtak, mivel a korábban aspiráns Garay ekkor már nyilvános rendes tanári kinevezés előtt állott a magyar nyelv és irodalom tanszékére.

113 A kinevezésekből azonban nem sok gyakorlati haszon származott. Reguly Antal berlini tanulmányútjáról nem tért haza,

114 Lugossy József pedig a szabadságharc végéig nem foglalta el állását. Vargay huzamosan betegeskedett, majd 1848 végén a katonai főiskolához kapitány-hadbírónak neveztetvén ki, állásáról lemondott és követte a nemzeti kormányt Debrecenbe.

115 Hanákot 1848 végén tanárrá nevezték ki. Ekkor Toldy évi 360 Ft fizetéssel ideiglenes segédként alkalmazta Rischel Ágostont. A szabadságharc legvégén, 1849. július 2-án »másodkönyvtári hivatalnokká« nevezte ki a minisztérium Tuppy Józsefet, aki azonban nem maradt sokáig a könyvtár alkalmazásában. A gyakori személyi változások mellett az egymást felváltó politikai rendszerek adminisztratív jellegű intézkedései nem mozdították elő a nyugodt könyvtári munkát. 1849 márciusában a Windischgraetz-féle ideiglenes polgári közigazgatás kért igazoló jellegű személyzeti beszámolót a könyvtártól ; 116 erre a felszólításra Toldy nem adott választ. Majd május 18-án újból a VKM szólította fel az egyetem alkalmazottait politikai igazolójelentés megtételére,

117 a két igazoló eljárást azonban már nem folytatták le. Toldy személyzeti téren is céltudatosan vezette a könyvtárat. Erélyesen harcolt a két őri állásért, s nem rajta múlt, hogy a kinevezések elhúzódtak. Jelöltjeit tudománypolitikai szempontból jól válogatta meg, erre Reguly és Garay személye a példa. A forradalmi időkben — ez természetes következménye fent már ismertetett politikai állásfoglalásának — Toldy személyzeti téren sem tanúsított forradalmi magatartást, 262