Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

való felemelését, azonban kérését ekkor is, később is, egész az ötvenes évek végéig elutasították.

53 Azonban ezzel a minimális összeggel sem rendelkezett szabadon az igazgató. Az utalványozás joga az egyetemi tanács kezében volt. A kari kívánságjegyzékek

54 alapján összeállított, sok esetben a tanács által előzetesen is ellenőrzött rendelések számláit az egyetemi pénztár csak rektori aláírásra fizette ki. A könyvtárnak az évi jelentés mellékleteként az új szerzemények jegyzékét is fel kellett terjesztenie, melyet a pénztár, sőt néha a helytartótanács is egybevetett a számlákkal. Mindeme akadékoskodáson túl még további megszorításokat is léptettek életbe : a legszigorúbban ragaszkodtak a túllépési tilalomhoz ;

55 sőt elrendelték, hogy a beszerzési keretből kell fedezni a házi kiskiadásokat is, melyekre eddig külön összeg állt rendelkezésre.

56 Ez az intézkedés a keret 10%-os csökkentését jelentette. Rendkívüli hitelt csak egészen kivételes alkalmakkor engedélyeztek. 1845-ben az Ersch—Gruber-féle modern lexikon beszerzésére utaltak ki 100 Ff-ot,

57 azonban 1847-ben a bollandista Acta Sanctorum új köteteire kért összeget nem engedélyezte a helytartótanács.

58 1848 nyarán a minisztérium utalt ki nagyobb összeget elsősorban orvosi könyvek beszerzésére,

59 azonban a politikai helyzet súlyosbodásával kapcsolatos pénzügyi nehézségek a könyvtár életében is érezhetőkké váltak. Ennek következtében az 1848/49. tanév elején Toldy bejelentette, hogy »a könyvtárra nézve... e pénzszűk időben a beközelítő tanév tekintetében semmi intézkedésért nem folyamodom«.

60 A gyarapítás másik főforrása a kötelespéldány-szolgáltatás volt. Ez a forrás azonban — annak ellenére, hogy a könyvtár e jogát régi rendeletek biztosították

61 — csak gyéren csergedezett. A nyomdák sem tettek eleget kötelességüknek, a helytartótanácshoz felküldött példányok is néha évekig hevertek a vári raktárakban. A könyvtárba csonkán érkeztek meg a művek : a metszetek, térképek, statisztikai táblázatok, műszaki rajzok hiányoztak belőlük. Folyóirat- és periodicum-anyag egyáltalán nem érkezett be.

62 A kötelespéldány-nehézségekkel kapcsolatban Toldy javasolta, hogy a nyomdák közvetlenül a könyvtárnak küldjék be a példányokat, javaslatát azonban csak az ötvenes években fogadták el. Ajándékozás útján viszonylag kevés könyv került a könyvtárba. A mecénási jóindulat inkább az ekkor még fejletlenebb múzeumi és akadémiai könyvtárak irányában nyilvánult meg s az elhunyt professzorok könyvtárai is inkább kegyeleti vétel, mint ajándék útján jutottak a könyvtárba. Toldy igazgatása azonban ezen a téren is bizonyos változást hozott. A korszak nevezetesebb adományozói a következők voltak : István nádor

63 (apja, József nádor könyvtárának tekintélyes részével), Kollár János,

64 a kiváló szlavista, Markó Károly,

65 Fillinger Iyipót,

66 Frank Ignác

67 és Toldy Ferenc,

68 aki jelentős orvosi anyaggal gazdagította a könyvtárat. A gyarapítás egy másik forrása a könyvtár másodpéldányainak eladásából származó bevétel felhasználása volt, ezek az összegek azonban 254