Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

7. Toldy Ferenc kinevezése A Fejér György nyugdíjazásával megüresedett egyetemi könyvtárigazgatói állás iránt — melynek javadalma (évi 800 Ft) az egyetemi rendkívüli tanári illetménynek felelt meg — nem nyilvánult meg nagy érdeklődés. A teológiai kar két professzora (Szabó Al. János és Fischer Bertalan), a bölcsészeti kar filozófia-tanára (Verner József), Nagy Pál nyűg. nagyváradi akadémiai tanár és Toldy (1847-ig Schedel) Ferenc,

10 a Magyar Tudományos Akadémia titkára adták be pályázatukat. Az egyetemi tanács első helyen Fischert, második helyen Szabót jelölte;

u Toldynak csak a harmadik hely jutott, jóllehet kérését számos komoly indokkal támasztotta alá. Elsősorban külföldi útjai során szerzett könyvtári tapasztalataira hivatkozott s jelezte, hogy ezek felhasználásával egy »opusculum bibliotheconomicum« kiadására készül. Nyomós érvként említette az Akadémia 1831 óta gondozásában levő könyvtára körüli érdemeit. Megemlítette még két évtizedes irodalmi, egy évtizedes akadémiai és egyetemi szolgálatát. Hosszas halogatás után 1843. március 21-én a kancellária Toldyt bízta meg a könyvtár vezetésével,

12 aki így a könyvtár első világi igazgatója lett. A harmadik helyen jelölt Toldy kinevezésével a felsőbb hatóságok nyilván Toldy szaktudását óhajtották elismerni, másrészt pedig külső igazgató kinevezésével óhajtották végét vetni a könyvtár és az egyetemi Tanács régóta húzódó nézeteltérésének. Egyúttal megtörténtek a hivatalátadással kapcsolatos intézkedések. Az átadásátvétel ügyével kapcsolatos hosszas tárgyalások irataiból az új igazgató első férctől kezdve céltudatos működése tárul elénk. Toldy mereven ragaszkodott leltár szerinti, kötetenként történő átadáshoz. Kifejtette, hogy enélkül az egész eljárás üres formaság. Felfogásában nem csupán adminisztratív meggondolások vezették, hanem — mint erre egy későbbi jelentésében utalt

13 — elsősorban az az elképzelés, hogy az ily módon elkészítendő leltár (mint helyrajzi katalógus) a könyvtár modern katalógushálózatának minél gyorsabb kiépítéséhez megfelelő alapul szolgálhasson. Fejér György ellene volt a leltár szerinti átadásnak. Tudta, hogy egy ilyen eljárás még jobban napvilágra hozná a könyvtárral kapcsolatos mulasztásait ; felhozott érveivel

14 önmaga ismerte el, hogy az egyetem részéről ellene támasztott kifogásokhoz — az eskü letételének megtagadása, rendetlen pénzkezelés, tervszerűtlen szerzeményezés

15 — a könyvtár rendbehozatalának elmulasztása, a raktári rend kapkodó felborítása is hozzájárult. Az egyetemi tanács kezdetben Fejér álláspontja felé hajlott, azonban Toldy merev ellenállása következtében részletesebben kellett foglalkoznia a kérdéssel.

16 Bizottságot küldött ki (Frank, Szilasy és Reisinger professzorok), mely Toldy elgondolása szerint, könyvtári szempontból foglalkozott a leltár elkészítésének módjával, külalakjával, az egyéb katalógusokhoz való viszonyával és a 245