Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

13000 Ft-os kukorica szállítási veszteséget kellett fedezni.

146 Ezeket a részvénypiac is elismerte, amennyiben a társaság részvényeinek árfolyama, amely már 150 Ft-ig zuhant, már 164-re emelkedett, és a részvényesek hiánytalanul befizették az ötödik részletet, még az aulikus párthoz tartozó Vay Ábrahám is.

147 A vezetést a közgyűlés két igazgatóra bízta. Első igazgatónak Weinzierl Vincét, a Sina-ház magyarországi ügyvezetőjét választották meg. E nagy cégnél szerzett tapasztalatok azonban úgylátszik még egy családi vonatkozású alátámasztást is kívántak, mert siettek közölni azt is, hogy az új igazgató testvére egy alezredesnek és közeli rokona egy tábornoknak, tehát feltehető, hogy nem fogja becsületét kockáztatni. Második igazgató lett Thoma, a Wodianer-ház ügyvivője, aki addig Szegeden és Debrecenben működött. A választmány régi tagjai közül Kossuth, Dumcsa Döme és Weiss Bernát maradtak meg.

148 Közben tovább forrott a Szabó ügy. Bár a társaság nem indított bűnvádi eljárást, a kormány nem akarta lezárni az ügy aktáit. Majláth országbíró Apponyi kancellárhoz intézett jelentésében rámutatott arra,

149 hogy »a társaság, ha kármentesíttetett is, a vétket el nem engedheti és ez nem lehet magánegyezkedés tárgya«. Nyilván a kormány politikailag is ki akarta volna használni Szabó ügyét, ha visszatért volna. A szökött igazgató azonban New Yorkból adott magáról életjelt egy röpirat kiadása útján, amelyben eljárását mentegette. Szerinte csak 27 600 Ft a kár, amit ő a társaságnak okozott, ezzel szemben 16 000 Ft-ra rúg visszahagyott magánvagyona. A veszteségért a felelősséget az igazgatása előtti időből származó ügyletekre hárította, amiket az ideiglenes bizottság kötött. Azzal is védekezett, hogy az első évben az adminisztráció megszervezésének hiánya miatt annyira túl volt terhelve, hogy még a manuális munkákat is neki kellett végeznie. Vádolta még az antwerpeni ügynököt, aki őt hamis jelentéseivel megtévesztette.

150 De nem is az üzleti vonatkozásban rejlik a bajok eredője, Szabó szerint, hanem egy nő volt az oka mindennek. Ezt a nőt, diszkréten nem nevezi meg. Terjengős és dagályos szóáradatából nem lehet kivenni, milyen része volt ennek a személynek a válság előidézésében. A Szabó szökésével kapcsolatos kancelláriai iratokból azonban fény derül erre a romantikus vonatkozásra is.

151 A társaság választmánya jelentette a Pest megyei Törvényszéknek, hogy Szabó Pálnak Dessewff

y Ágostonná grófnőnél nagyobb értékű ingóságai vannak, amelyeket azonban a grófné közben Füredy Mihály színésznek adott. A Füredy Mihály elleni vizsgálat nagy feltűnést keltett, mert a Nemzeti Színház ünnepelt baritonistája volt. Erre a szövevényes viszonyra fényt derít Széchenyi naplójának 1846. június 4-i, tehát a szökés előtti feljegyzése: »Szapáry Antalnét összetévesztvén Dessewfy Ágostonné, született Bánffy Johanna bárónővel, a magyar színházban Szabó Pál intrikái következtében kifütyülik«.

152 Szabó Pál szentimentális hangú mentegetőzése bizonyos hatást kelthetett, mert a Hetilap szerkesztője, jóllehet a közlésből az asszonyi 229