Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

értékesítési lehetőség mellett elérhető haszon kétszeresét tevő eredmény­nyel járt az üzlet. Egy fél év múlva újabb szállítást bonyolítottak le a román fővárosba, ezúttal a bútorokon kívül borításukra való honi gyármányú szövetet, kemencéket, ez utóbbiakat a fejedelemnek épí­tés alatt álló palotája részére. 112 Nyoma van még egy láda herendi por­celán kiszállításának. 113 A kormányzat megakadályozta a társaságot abban a törekvésé­ben, hogy a kőszegi posztókészítő iparosokkal közvetítő viszonyba lép­jen és így ezáltal készítményeiket a pesti piacon forgalomba hozhassa. E kapcsolat létesítését Kossuth, mint a Védegylet igazgatója kezdemé­nyezte a társasághoz intézett 1844. november 9-i levelében. Fontossá­gánál fogva teljes szövegében közöljük ezt az eddig ismeretlen kézira­tot : 114 »Schöpf József Kőszegről, Schwarz Károly ottani posztósnak ipa és társa, kinek eszközlésére a kőszegi posztósok nemcsak tolnai és zalai, hanem több törvényhatóságok szükségeinek (itt egy szó kiégett) is elvállalá, most avégett lévén Pesten, hogy az Országos Védegyesület­tel érintkezésbe lépjen, jelentette nekem, mikint bizonyos Gruber nevű itteni kereskedőnél a Sebestyén piacon mintegy ezer pft áru nadrág kel­méket tett le bizományul már néhány hónap előtt, melyeknek eladására Gruber úr ügyetlennek látszik lenni, mert egy lépést sem tőn arra, mi­szerint a közönség tudhassa, hogy nála ilyesmi kapható. Schöpf tehát tőle áruját visszavonni akarja és nem is hajlandó magát [égési hiány] kereskedővel több ilynemű viszonylatba [égési hiány].« »A hazai műipar érdekében vagyok bátor tehát a tisztelt igazgató­sághoz fellépni, ne terheltessék, minthogy még ipari műcsarnokunk nincs, magának ezen áruról tudomást szerezni, miszerint ha Schöpf e napok­ban a magyar kereskedelmi társaságot utasításom következtében a bizomány elvállalására és némi előlegezésre megkérni találná, neki határozott válasz adassék«. »Én azt hiszem, hogy ily speciális bizománynak elvállalása és ki­hirdetése legcélszerűbb eszköz volna az iparműcsarnok felállítása körül, mint némelyek hiszik, fennforgó nehézségeknek tetleges gyakorlattal megelőzésére. Tisztelettel stb. Pesten, november 9-én 1844. Kossuth Lajos s. k. mint az Országos Védőegyesület igazgatója.« Kossuth kérésének a társaság természetesen sietett eleget tenni, és üzletet bérelt a Városház téren a kőszegi posztók értékesítése céljá­ból. Erre a pesti kereskedők grémiuma panasszal fordult a városi tanács­hoz, amely a nádor utasítására a beadványt a helytartótanácshoz ter­jesztette fel. 115 A kereskedők panasza szerint »a Társaság a tanács tudta ellenére folytatta ezt a kereskedési üzletét, mert a Váltótörvényszék­nél való bejegyzés nem ad jogot e kereskedés megkezdésére, főként nem olyan kereskedésre, amelyet ugyanott számos adózó kereskedő űz. De különben is a társaság csak olyan, egyenesen külföldre irányzott nagyszabású kereskedelmi vállalatokat tűzött ki maga elé, melyek az egyes kereskedők erejét meghaladják, mégis a piaci kalmárkodásra ala­csonyítja magát«. 116 A társaság ezzel szemben Batthyány Lajos alá­223

Next

/
Oldalképek
Tartalom