Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

működése is azt mutatja, hogy a választmány még az alapszabályszerű ellenőrzési jogát is nagyon kevéssé gyakorolhatta. Nem is lehetett a választmányi tagoktól állandó együttműködést követelni, hiszen tilos volt, hogy ezek fizetést húzzanak. A választmányi tagok csak a részvényeik, illetve ezeknek osztalékai erejéig voltak érdekelve, épp úgy mint az egyszerű részvényesek. A módosított alapszabály ily módon diktátor vezérigazgatót teremtett, míg a részvénytársaság többi szerve csak formálisan létezett. Ezt a sajátos hatalommegosztást az alapszabályokban simán keresztül lehetett vinni, mert az első magyar törvény az 1840 : XVIII. te, amely a részvénytársaságról szól, ezeknek szervezetét és működését illetően úgyszólván semmit sem írt elő, mindezeknek a rendezését az alapszabályokra bízta, amelyek tekintetében csupán az volt a megszorító előírása, hogy ezek nem lehetnek ellentétben a fennálló törvényekkel. A teljhatalmú vezérigazgató típus megteremtése tulajdonképpen csak elébe vágott a késői kapitalizmus fokán kialakult gyakorlati helyzetnek, amikor a tényleges hatalom a társaságoknak a kereskedelmi törvényekben megállapított szerveiről a vezérigazgatóra, a »manager«-re szállott át. Az igazgató, aki a módosított alapszabályokban szinte korlátlan felhatalmazást kapott, a győri származású ifj. Szabó Pál lett. Mint rossz tanulót apja gyakorlati pályára adta. A kereskedelmi érzéket eláruló ifjú előbb Hamburgba, majd Triesztbe ment, ahol hamarosan társa lett De Angeli exportőr kereskedőnek. Szabó vagyonos atyja fizethette be fia tőkerészesedését. 1841-ben Magyarországon tett rokoni látogatása során ismerkedett meg Kossuth eszméivel, majd Triesztből figyelte a magyar eseményeket, végül felajánlotta Kossuthnak, hogy közgazdasági cikkeket ír a Pesti Hirlap számára. Szabó jelleméről és képességéről ebből az időből két forrásunk van. Az egyik Blackwell jelentései, akit Szabó Pál Pozsonyban 1843 nyarán szinte minden nap meglátogatott.

84 Blackwellben Szabó ügyes és értelmes fiatalember benyomását keltette. Terveit ugyan előbb még fantasztikusnak mondotta, utóbb már álláspontját módosította, de hozzátette, hogy a Kereskedelmi Társaság jövő igazgatójának nem ártana pár hetet a londoni Cityben tölteni. Szabó már Blackwellel közölte brazíliai liszt- és zsákkiviteli terveit, elmondotta neki, hogy Angliában ügynöke van, aki a londoni üzletvilágot rá fogja venni a Magyar Kereskedelmi Társaságban való érdekeltség vállalásra. Ebben Blackwell erősen kételkedett. Pulszky Ferenc is megemlékezik róla.

85 »Szabó csinos, intelligens kinézésű, rendkívül magas termetű ember, aki szép szavaival és ügyes előadásával nyerte meg Kossuthot.« Alig akadhatott más jelölt az igazgatói állásra, hiszen a pesti piacon nem működött olyan kereskedő, aki a világforgalom gócpontjaiban szerezte meg képzettségét, ezenfelül egy nagy külföldi cég sikeresen dolgozó társtulajdonosa lett volna. A társaság nemzeti célkitűzéseiből is következett, hogy erre a feladatra a pesti cégek nem magyar származású főnökei között nem találhattak alkalmas egyént. 219